Lisztes megmondja a tutit

The Babadook (2014)

2015. január 08. 15:00 - lisztes

A horror zsánerébe érkezik talán a legtöbb kiszámítható, és emiatt nagyon unalmas, olcsó jump scare effektekkel, vagy gagyi művérrel és belsőségekkel ijesztgetni próbáló független filmecske. A választék akkora, hogy azt még a műfaj fanatikus rajongói sem tudják normálisan követni, pláne nem az egyszeri nézők, akik csak egy jó filmre vágynak. Ha random választanának a felhozatalból, kb. kevesebb esélyük lenne egy jó filmélményre, mint megnyerni az ötös lottót, úgyhogy társadalmi célú munkaként is értelmezhető az, amit most teszek: ajánlok egy IGAZÁN jó horrorfilmet.

babadook-poster-keyart.jpg

És a horrorfilm alatt most nem az automatikusan beugró gore, zombi, vagy kísértetfilmeket értem, bár leginkább az utóbbival rokonítható a The Babadook. Egy a bibi: a készítők a nehezebb utat választották arra, hogy megijesszék a nézőt. Magyarul nincs sehol egy sötétből előugró, nyávergó macska, sem egy hirtelen hanghatással megtámogatott jump scare effekt. Ha egy filmet kellene idecitálnom, valószínűleg Kubricktól a Ragyogás lenne az: főhőseink ebben a horrorban is hasonlóan durva testi-lelki megpróbáltatáson mennek keresztül.

Az egyszeri néző azonban ezt már talán nem is tekinti horrornak. Igen, bizonyos szempontból igazuk is van, hiszen az olcsó ijesztgetős trükkökkel feltunningolt hígtrágya felhozatal (pl.: Démok között) a nem túl gyakran moziba járóknak elképzelhető, hogy félelmetesebbnek hat a maga bugyuta, kiszámítható módján: valahogy úgy, mint a pornókban a felpumpált mellű és szájú művésznők, akik olyan magas elvárásokat ébresztenek a természetes mellekkel szemben, hogy nincs csaj 20 év felett, aki azt tudná teljesíteni. De azért nah, a természetes szépség többre értékelendő a botoxnál, meg a szilikonnál!

nightmarish-new-trailer-for-the-babadook.png

Ilyen szemmel kéretik hát nézni a The Babadookot is, ami első pillantásra egy szokványos kísértethorrornak tűnhet, hiszen lényegében most sincs másról szó, mint egy csonka család kiszolgáltatottságáról a házukban őket ijesztgető mumussal szemben. Főhősnőnk, Amelia élete nem egyszerű: férje meghalt egy autóbalesetben, miközben a fiát épp megszülni igyekvő feleségével a kórház felé tartottak, most, 7 évvel később pedig csak rosszabb lett. Fia kiállhatatlan, ADHD-s, ő maga még mindig depressziós, és apapótló sincs még a képben...

Nehéz a filmről spolierveszély nélkül beszélni, de annyit talán elárulhatok a végével kapcsolatban, hogy nem szájbarágós... Nem véletlenül jelölte meg a rendezőnő David Lynch munkásságát a kedvenceként. A filmben történteket ugyani számtalan módon lehet interpretálni, mint ahogy azóta az internet népe már meg is tette. Magyarán aki szereti a nehéz kirakós játékokat, az mindenképpen tegyen a The Babadookkal egy próbát, mert tényleg jó móka ráeszmélni az egyes jelenetek másféle értelmezésére, valamint a feltűnésmentesen elejtett apró, de mégis fontos információkra.

babadook.jpg

Ráadásul nem csak a párbeszédekbe rejtettek árulkodó jeleket, hanem találunk jócskán "képrejtvényeket" is. Miért volt olyan a keze, miért az ment a híradóban, stb... Úgyhogy biztos vagyok, aki ráérzett az ízére, az szinte azonnal újra szeretné majd nézni ezt a kickstarter kampány segítségével (tehát közösségi finanszírozással) is megtámogatott projektet. 30 000 dollárt sikerült ugyanis az eredeti költségvetés mellé összekalapozniuk a készítőknek, amit a díszletre, meg kosztümökre költhettek.

A pénzhiány azonban nem süt át a vászonról: igaz, a sztori legnagyobb része egy házban játszódik, de amikor valami trükkfelvételről van szó, akkor az TÉNYLEG meg van csinálva normálisan. Nincs sok, de az patent. És ez szükséges is egy jó horrornál, hiszen semmi sem fontosabb az ijesztgetésnél, minthogy tényleg elhiggyük azt, amit látunk, és ne süssön a jelenetről az after effects, meg hasonló progik használata. Az operatőri munkában, és a világításban sincs hiba, minden flottul működik, megteremtve a "filmszerű hatást".

mister-babadook-53a4404decc07.jpg

Ami azonban mindenen túltesz, az a színészi játék: Essie Davis hihető egyedülálló anyuka, nagyon kedves arcú, és éppen ezért nagyon kemény, amikor bepszichul, szóval tökéletes volt a szerepre. Noah Wiseman, a kisfiú szerepében pedig egyszerűen zseniális. Gyerekszínésszel ezt mind eljátszatni... Bámulatos, mit ki nem tudtak hozni a kissrácból. Persze az elején nagyon sok, mint ADHD-val megáldott csemete, de ez szándékos. És nem csak ezekben a jelenetekben erős, hanem olyankor is, amikor nem ordibál, csak leszedálva, csendben játszik.

Nem biztos, hogy a The Babadook a te filmed. Nem történik benne olyan sok minden, nem sok olyan jelenet van, amitől "összefosnád" magad, szóval a "hollywoodi horror definíció" nem illik rá. Ellenben ha szeretsz még napokkal később is agyalni egy-egy jobban összerakott filmen, és ha szeretsz "beleborzongani" a dolgokba, csak ajánlani tudom.

01blog_lisztes.png

02blog_elozetes.png

03blog_imdb.png

04_blog_mafab.png

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lisztesmegmondjaatutit.blog.hu/api/trackback/id/tr297009679

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

GeeMan 2015.01.09. 11:16:00

Ajánlás alapján néztem meg magam is a filmet. Rendszeres horrornézőként nekem nagyon nem tetszett, rendkívül idegesítőnek hatott az egész film. Félelmetesnek vagy pszichónak egyáltalán nem mondanám, olyan érzésem volt, mint a Tom Cruise féle Világok harcában, mikor a kiscsaj végig üvöltözte az egészet.. csak itt a kis srác csinálja ugyanezt. A színészi játék kétségtelenül rendkívüli, de ha igazán jó horrort szeretne valaki, akkor inkább nézze meg az Oculust...

sztrugackij 2015.01.09. 11:55:44

Horror-rajongóként én is úgy vélem, hogy kissé túlértékelt film. A filmbéli gonosz eredete kétségkívül újszerű ötlet, de ugyanakkor mondvacsináltnak hat.Az állandó ordítozás pedig kifejezetten idegesítő.

Gsnake 2015.01.09. 12:29:58

Érdekes, hogy itt horrorként citálod, míg számos helyen pont, hogy arra hívja fel a kritikát író a figyelmet: ne kezeljük horrorfilmként a Babadook-ot. Ez persze csak egy megjegyzés, érdemi szerepe nincs, számomra szembeszökő csupán :)

Én próbáltam horrorként és nem horrorként egyaránt nézni, elvonatkoztatni stb. Talán az én hibám, de nem sikerült... addig rendben van, hogy nem ijesztegetni akart a film, pláne nem olcsó "bazári" trükkökkel, de ettől függetlenül nem fogott meg. Értem én, hogy van benne dráma (az egyedülálló anyuka, problémás gyerekkel, akibe valamiért azt sulykolta bele, hogy kvázi miatta halott az apja...), meg lehet játszani a gondolattal, hogy Babadook létezik-e egyáltalán, vagy csak a magányba és a gyerekébe egyre inkább beleőrülő nő és beteg gyerekének közös agyszüleménye-e, vannak metafórák stb.

De egyszerűen nem jó a film, túl van lihegve, magyarázva, hypeolva. Van aki el van ájulva a színésznő játékától, nos megőrülésre, a lelki gyötrelmekre és karakter "fejlődésre" számomra még mindig a Rosemary gyermeke az egyik etalon, attól meg igen messze van. A srác jól hozza a rettenetesen idegesítő és terhelő beteg gyereket a film feléig, aztán hirtelen már ő a racionális, a higgadt stb. Értem én, hogy gyógyszer, de amikor épp nem kómás a gyógyszertől, akkor is ilyen.

Kétségkívül nyomasztóak a szürkére festett falak a lakásban, párosítva a megvilágításokkal stb. Ettől sem lesz viszont annyira nyomasztó a film, amennyire lehetne.

2015.01.09. 12:52:50

Több helyen is ajánlották ezt a filmet, de leginkább csak valamiféle drámaként tudtam értékelni. Nagyon jól adja vissza a végletekig elcsigázott anya szenvedéseit, de valahogy maga a mumus nem igazán illik a filmbe. Gyakorlatilag ez első órában néhány jeleneten kívül szinte semennyit nem is foglalkozik vele a film (a lapozós könyv kifejezetten tetszett). Sajnos a srác nagyon nagyon nagyon idegesítő. Tökéletesen átérezhető az anya szenvedése, de legszívesebben felgyújtottam volna a gyereket már a fele játékidőnél.

eßemfaßom meg áll 2015.01.09. 14:03:24

A babadook egy igazán közepes horrorflm. A közepesnek inkább az alsó szélén, nem a felső már majdnemjódeazértmégsem felén.

Big Blaster 2015.01.09. 19:18:01

Én még nem láttam a filmet, de mivel nekem általában azok a filmek is bejönnek, amiken sokan fanyalognak, így biztos nem fogok csalódni benne. :-)
Azért a híg fos kategóriára nem szerencsés a Démonok közt-et felhozni, mert az a maga kategóriájában egy elég jó darab volt. Még a kritikusok és mindenféle megmondó emberek szerint is. Egyébként nekem az is tetszett. :-)

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.01.09. 19:45:22

@eßemfaßom meg áll, @Gsnake: mondjatok már egy igazán húdekiváló horrorfilmet, legyetek oly jók. Hogy tudjam, mihez képest közepes a The Babadook. Színészi játék kapcsán a Rosemary gyermeke lett említve, amiben valóban jól játszik Mia Farrow, de tekintsünk el a színészi alakításoktól, mert pl. a Profondo Rosso-ban (ahogy az olasz horrorok nagy részében) oltári szarok a színészek, és mégis közel tökéletes horror. Mondjatok olyan horrort, ami annyira jó, mint amennyire lehetne, nincs túlhypolva, stb. szerintetek.

blash 2015.01.09. 22:35:16

@Werewolfrulez: a jappo Juon elso resze. Direkt nappal neztem, de me'g igy is sokkolt akkor. Ma mar lehet nem, meg akkor kozrejatszott az ujdonsag ereje is. De azert mindenfele CG nelkul igy beszaratni, hogy kozben me'g alig tortenik valami.

Werewolfrulez · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.01.09. 22:50:49

@blash: A Ju-on eredeti első része valóban zsigeri élmény, csúcsra járatták benne az ázsiai stílusú kísértetkoncepciót. Azt azonban nem mondhatnám, hogy egy The Babadook-hoz képest mondjuk értékesebb lenne. Ha eltekintünk az hideglelős jelenetektől, akkor elég repetitív és egysíkú a film. Ijesztőnek ijesztő, de jóval szűkebb élményfaktort kínál. Mindenesetre ez a példa kiválóan mutatja, hogy Te azt tartod a legkiválóbb horrorfilmnek, ami csak az ijesztgetésre meg a félelemkeltésre megy rá, gyakorlatilag kizárólagosan. A The Babadook valóban nem ilyen, valóban nem csak erre irányul, kicsivel többet akar mondani.

Gsnake 2015.01.12. 10:09:05

@Werewolfrulez: egy szóval sem írtam, hogy közepes horror lenne a Babadook, azt írtam, hogy én nem tartom jónak, pláne nem annyira, mint amennyire agyondicsérték több helyen is. Színészi alakításoktól had ne tekintsek már el, mert a cikk szerzője a színészi játékot is dícséri: "Ami azonban mindenen túltesz, az a színészi játék"

A fentebb említett Ju-on (vagy pl. a Ringu) nekem is jobban tetszett, mint a Babadook. De jobban tetszettek az alábbi horrorfilmek is, amik nem elsősorban a jump scare faktorra mennek rá:

- Az ördögűző
- Ördögűzés Emily Rose lelki üdvéért
- Fűrész (csak az első rész és nem a véres jelenetek, hanem a lélektani vonal miatt)
- Más világ
- Fekete víz
- The Amityville Horror
- Az
- Ómen I.
- Angyalszív

Slashereket, zombie filmeket igyekeztem kerülni a felsorolásból, ahogyan a sci-fibe hajló filmeket is, próbáltam bent maradni a nem csupán vérre, zsigerekre és ijesztegetésre alapozó filmeken belül (bár nem nélkülöznek ilyen elemeket). Így kimaradt pl. a Dolog, a Zombie, Evil Dead, Rec, az Álmosvölgy legendája, a 28 nappal később, A légy, A kedvencek temetője stb. Kimaradt a Horns is, ami szerintem inkább fantasy, mint horror.

Persze erősen szubjektív a lista, de nem gondolom, hogy lehet objektívan ízlésbeli dolgokról beszélni.

scal · http://filmbook.blog.hu/ 2016.05.17. 02:29:53

úristen hogy ez mekkora egy szar volt, 90 perc megint az életemből baromságra, és a vége meg... WTF?
süti beállítások módosítása