Ha van idejétmúlt zsáner a filmen belül, akkor az a musical. A tipikusan a színház színpadára való, és legtöbbször onnan átvett műfaj annyira kétségbeesettnek tűnik a vásznon, hogy a mai napig nem értem, miért is csinálnak még ilyeneket. A Vadregényt mégsem övezi érdektelenség, maximum csak idehaza: az USÁban már duplaannyit hozott, mint amennyibe került, míg itthon a nem túl nagy hírnév, és a kizárólag feliratos vetítések megtették a hatásukat, és teljes érdektelenségbe fullasztották a filmet.
Na de most komolyan? Egy alapvetően gyerekmesékből összeszőtt mesét, amiben megállás nélkül danolásznak, és nem semmi látványvilággal rendelkezik, szinkron nélkül behozni igen hülye ötlet volt. Egyébként is el kell készíteni a DVD-re a magyar énekekkel operáló verziót (segítségül lehet hívni az itthon is játszott színpadi verzió fordítását), úgyhogy nem igazán értem, mi állt a döntés mögött. Elvégre a sok feliratolvasás közben szegény magyarok nem tudnak a látványra figyelni.
Ami ezúttal (stílusosan mondva) mesés. A kosztüm és a díszlet meg is kapta a jól megérdemelt Oscar-jelölését, na meg persze Meryl Streep ezúttal sem maradt hoppon, és begyűjtötte a 19.-et saját magának a gonosz boszorka megformálásával. Amivel csak annyi a probléma, hogy nála jobban, izgalmasabb karaktereket játszó színésznőket szorított ki az amúgy különösen gyenge női mellékszerepló kategóriából (erről egyébként a blog Oscaros podcastjében is értekeztünk már Danialvessel és Lennoxasakival).
A sztori nagyjából annyi, hogy van a pék, meg a felesége, akiknek nem jön össze a baba, mert... Nem tudják, egészen addig, amíg a szomszédban lakó gonosz boszorka el nem mondja nekik, hogy ő átkozta meg őket még a pék faterja miatt. De szerencsére az átok megtörhető: kell egy tejfehér tehén, egy vérvörös köpeny, egy aranycipő és némi kukoricaszínű haj, úgyhogy főhőseink elindulnak az erdőbe, ahol Babszemjankó, Piroska, Hamupipőke, és Rapunzel is tiszteletét teszi, heves éneklés közepette.
A régi mesék modern feldolgozása (vagy inkább újragondolása) egy meglehetősen hamar unalmassá váló divathullám lett, ami a pénzügyi sikereknek hála a mai napig ontja magából az újabb, és újabb darabokat (tavaly Demónánk volt, idén Hamupipőke jön). A Vadregény is ezen a területen garázdálkodik, de az újraértelmezés helyett/mellett inkább a szálak összebogozását tűzte ki feladatául. Ezt pedig szerencsére meglehetősen kreatívan valósítja meg az első órában.
Igen, az elsőben, mert a közel két órás film felénél eljutunk a happy endhez, vagyis oda, ahol általában a mesék véget érnek. A Vadregényben azonban itt egy második etap veszi kezdetét, ami már lényegesen kevesebb ötlettel szolgál, lényegében veszi a korábban megismert szereplőket, és jól egymásra utalja őket a bajban. Ez pedig kihozza belőlük az eddigi sztereotip ábrázolásuk mellett a jobb és rosszabb tulajdonságaikat (a félkegyelmű Babszemjankó hirtelen elfelejt hülye lenni, a kleptomán Piroska leáll a lopással, a szőke herceg az esküvője után máris más nőre vágyik, stb)
És bár értem én a koncepciót, de attól ez még sz*r. Hollywoodban lépten-nyomon azt sulykolják a nézőbe, hogy a "Boldogan éltek, míg meg nem haltak" egy óriási nagy hazugság, csak éppen ezt úgy kommunikálják, hogy ami jónak tűnik az elején, az szükségszerűen tönkremegy rövid idő alatt. És pont a Vadregény az, ami a varázslat, a folyamatos dalolászás, meg az aranyos kis "üldözzük a MacGuffinokat" sztorija miatt rohadt hiteltelenné válik ebben a szerepben (esetleg ha a második félidőre tartott sztorivonalnál abbahagyták volna az éneklést, jobban vette volna ez ki magát).
A kép néha idegesítően kék (ezzel az éjszakát ábrázolták, vagy mi), de ami jó hír, hogy a betétdalok egész jók. Dúdolgatod a film közben, meg még utána is pár napig. Nem kell A nyomorultak-szintű áriázásokra számítani, inkább a történet továbbgöngyölítése és a szereplők érzéseinek kifejezésére használják a szöveget, ami viszont szinte kivétel nélkül dallamosan hagyja el a szereplők száját - úgyhogy csak azoknak ajánlható jó szívvel a film, akik vevők az ilyesmire, és nem másznak a falra tőle 5 perc után. Mindenesetre ne Johnny Depp farkasáért nézzétek meg a Vadregényt, mert jó, ha 5 percet szerepel benne.
