Lisztes megmondja a tutit

Szexterápia / The Little Death (2014)

2015. április 21. 15:00 - lisztes

Danialves megállás nélkül azt szajkózza, hogy érdemes odafigyelni az ausztrál filmgyártásra, és azon felül, hogy természetesen nincs igaza (hogyan is lehetne), egyet kell értenem vele. Az utóbbi időkben, úgy veszem észre - mondjuk ez persze a látóterem folyamatos tágulásának is köszönhető - egyre több érdemes darab kúszik be észrevétlenül a neten, vagy jelen esetben egy kisebb forgalmazón keresztül az átlag magyar filmszerető szeme elé onnan lentről, délről. Tudjátok, a kenguruk földjéről.

little_death_xlg.jpg

A Szexterápia cím egyfelől visszataszító, legalábbis számomra, hiszen ez egészen pontosan a 563125. film, amit a címébe csempészett "szex" szóval próbálnak eladni a magyar mozikban, noha az eredetiben nem szerepel. A The Little Death ugyanis egy szofisztikáltabb kifejezés az orgazmusra, de ugye ennek magyar megfelelője nincs (legalábbis én még nem találkoztam vele), szóval kellett valami alternatíva. De mondjuk jó lenne tudni, hogy miféle terápiára utalt a kedves címfordító...

A Szexterápia cím másfelől logikus választás volt, hiszen egy viszonylag kis forgalmazó, ha el akarja adni a filmet idehaza, rákényszerül ezekre az olcsó megoldásokra. Olyan ez, mint a horrorban a jump scare effekt. Egyszerűen egy ilyen címre még mindig felkapja az egyszerű ember a fejét, amire szükség is van, hiszen nincs A listás sztár, nincs bivalyerős stúdiómarketing, van viszont 18-as karika, ami ugyanúgy tud áldás és átok is lenni. És ugye a "szex" szóval megtámogatva az előbbire több esély van.

the_little_death_2014_hdrip_500mb_aladani_me.jpg

De egyébént a címével ellentétben a Szexterápia egy tökre aranyos romantikus filmecske. Filmecskék. Ja, mert tulajdonképpen sok kisebb történetet kapunk egy harmatgyenge szállal összekötve. Mégsem mondanám rá azt, hogy szkeccsfilm, hiszen a történetek nem elkülönülten, hanem egymással párhuzamosan futnak, kivéve az utolsó blokkot, bár ahhoz is van egy korábbi rövid jelenet elrejtve a főbb szálak között. A középpontban pedig a (kicsit furcsa) szexuális vágyak, és fantáziák állnak.

A legjobban az tetszett, hogy sikerült úgy beszélni erről a meglehetősen kényes és pikáns témáról, hogy 1) ne érezze magát a néző kényelmetlenül, 2) ne az undorítóskodásból akarjanak viccet csinálni, 3) ne káromkodással akarjanak felnőtt tartalmat és vicceket kreálni. Szóval igen, kifejezetten éretten nyúltak a témához, és inkább párkapcsolati filmet forgattak egy csipet romantikával, és persze poénokkal. Jóféle, szituációs poénokkal. Mégha ez utóbbiakból nem is kapunk minden 10 másodpercben egyet...

press-still_3_the-little-death_by-sally-flegg.jpg

A sztorikban nem csak az a közös, hogy valami olyan szexfantáziáról, vagy fétisről szólnak, ami még mindig tabutémának számít (szerepjáték, megerőszakolás utáni vágy), hanem hogy főhőseink minden esetben extrém módon belelovalják magukat a dolgokba: a szerepjátékos csávó komoly színész szeretne lenni, az erőszakolásra vágyó nő pasija pedig a tökéletes élmény elérése érdekében mindent bevet. Az egyik szereplő arra gerjed, ha valaki sír, ezért aztán minden alkalmat megragad, hogy ártson a pasijának, a másik pedig jobban szereti a feleségét álmában, mint ébren, úgyhogy bikaerős altatóval üti ki a nőt, hogy pár kellemes pillanatot szerezhessen magának.

Egyenként is igen jó sztorik, bár néha azért a készítők az abszurditás felső határát súrolják, így kockáztatva az amúgy aranyos történetek hihetőségét. De a lényeg csak ezután következik, hiszen az utolsó 20 perc az utóbbi évek egyik legaranyosabb, legőszintébb, és legviccesebb jelenetsorával lep meg minket. De nem szeretném elspoilerezni, legyen elég annyi, hogy egy eredeti ötlet ügyesen megírt megvalósítása, két kiválóan castingolt szereplővel, és tele szívvel.

sam-tj-power-in-a-scene-from-the-little-death.jpg

Ha valamit fel kell róni a filmnek, az az, hogy az egyes sztoriknak elég sutácska lezárásokat találtak. Mondjuk értékelendő, hogy annak ellenére, hogy egy romantikus vígjátékról van szó, nem rohantak bele minden negédes klisébe, így viszont a szálakat elvarratlannak érezhetjük. Illetve jobban örültem volna neki, ha az egyes szereplők közt erősebb a kapcsolat az azonos környéken élésnél... És bár nem szkeccsfilm, de a legjobban talán az Eszeveszett mesékkel rokonítható, nem az Igazából szerelemmel. Nem jobb egyiknél sem, de kellemes szórakozás, és messze kiemelkedik a tucatsz*rok közül.

blog_lisztes.png

blog_imdb.png

blog_elozetes.png

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lisztesmegmondjaatutit.blog.hu/api/trackback/id/tr47174563

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

danialves · http://smokingbarrels.blog.hu 2015.04.21. 15:08:21

Hát gyakrabban tarthatnál szünetet, nem hiányzott ez a szar blog egy cseppet sem. Még jó, hogy nem olvasom. :)
süti beállítások módosítása