Talán Edward Zwick neve nem olyan hangzatos az egyszeri néző számára, mint Steven Spielbergé, de azért nem kell félteni az öreget: letett ő már egyet s mást az asztalra! Igaz egyetlen Oscar-díját producerként szerezte, de rendezőként is maradandót alkotott, gondoljunk csak az 54. hadtestre, Az utolsó szamurájra, vagy a Véres gyémántra. Ilyen filmográfiával a háta mögött, és ilyen jóféle szereposztással a markában, én nem is tudom, hogyan sikerült ennyire semmilyen filmet készítenie.
Lehetséges ugyan, hogy nem ő a "felelős" azért, hogy fél óra után elalszunk a filmen, de... De! Ő a felelős. Komolyan mondom, ennyire érdektelenül előadni ezt a totál izgalmasnak ígérkező történetet! Arról szól ugyanis a film, hogy Belorusszia náci megszállásakor a környék zsidóságának egy része a halál és haláltáborok helyett az erdőt és a harcot választja... Na most ebből szerény véleményem szerint - még akkor is, ha igaz sztoriról van szó - annyi minden érdekeset ki lehetne hozni, hogy 3 filmre is elég lenne...
De ehelyett: A Bielski fiúk (Daniel Craig, Liev Schreiber és Jamie Bell megformálásában), akik rossz tanulók, és piti bűnözők lévén sokszor menekültek már az erdőbe, úgy határoznak, hogy a nácik elől is ide kéne bújniuk. Ahogy telik az idő, egyre több, és több sorstársukat fogadják be a fák védelmét élvező közösségükbe. Miközben a nyár szépen télbe fordul, a csapatnak nem csak a hideggel, hanem az éhséggel, a belső viszályokkal és az egyre fokozódó német jelenléttel is meg kell bírkóznia...
Na és hol időz Zwick kamerája a legtöbbet? Az erdei közösségben (ami még rendben is volna), ahogy éppen eszik a semmit, fáznak, meg össze-összeházasodnak, miközben néha portyázni indulnak (ami már nagyon nincs rendben). Van egy izgalmas felvezetés, meg van egy olcsó, de jó befejezés, de a kettőt összekötő másfél óra olyan elképesztő módon érdektelen, hogy szavak sincsenek rá. De most komolyan: ki a francot érdekel az, ahogyan Daniel Craig karaktere 15 percen keresztül betegeskedik?
Pedig még a karakterek is érdekesnek tűnnek: a városi, polgár zsidók vs. kegyetlen erdőben rejlő potenciálokat nem használják ki, helyette inkább a filmesek rossz szokása szerint moralizálnak: szinte nincs egyetlen olyan karakter sem a nem zsidó oldalon, akivel szimpatizálni lehetne. Az egyetlen ilyennel is gyorsan kimondatják kényszerhelyzetében a csúnya antiszemita megjegyzéseket a rendőrök előtt, hogy aztán legközelebb viszontlátva már a pajtában lógjon felakasztva, mert zsidóbarát volt.
Mindenki más egy rohadék p*cs, így főhőseinknek nem csak a németekkel, hanem lényegében az egész világgal szembe kell szállniuk, de legalábbis tűrniük kell a megaláztatásokat, mert ugye a belorusz partizánok is egytől-egyig zsidógyűlölők - nem is értem, miért nem álltak be a náci hadseregbe. Ez az egyoldalúság sajnos rendesen rányomja a bélyegét a filmre, és ezen tényleg csak az segít, ha elalszunk a film közben fél óra után, mert úgy pont lemaradunk ezekről a cseppet sem hatásvadász jelenetkről.
Akad azért akció is: Bourne-féle rángatózó kamerával, és gyorsvágással kapjuk meg a lövöldözéseket, de legalább így elmondható, hogy nem látszik a szűkös költségvetés az akciójeleneteken. Bár a 32 millió dollárt is csak én hívom szűkösnek, az azért egyértelmű, hogy nem ez volt a világ leglazábban finanszírozott produkciója. Valószínűleg ezért is időzünk olyan sokat az erdőben... Bár mennyivel jobb lett volna ugyanez egy másfél órás filmként, kihagyva az ilyen felesleges sallangokat...
A film vége felé az Exodus-párhuzam kifejezetten ötletes, azért nagy pacsi jár a készítőknek, még akkor is, ha elég hülyén sikerül felvezetni azt (ne nézzék már hülyének a nézőt, könyörgöm!). A színészgárdában is csupa megbízható névvel találkozunk, akik hozzák is a formájukat, egyedül talán Daniel Craig az a főszerepben, aki nem kiegyensúlyozott: az elején kifejezetten rossz, a vége felé kifejezetten jó. A belső konfilktusok erőltetésért is kár, anélkül is elég izgalmas lett volna ez a sztori másfél órában elmesélve, mert tényleg nem mindennapi, amit ezek a férfiak és nők átéltek ott az erdőben 3 éven keresztül.
