Lisztes megmondja a tutit

Oroszlánykölykök / The Young Lions (1958)

2015. július 06. 15:30 - lisztes

Marlon Brando, Montgomery Clift és Dean Martin egy filmben? Ráadásul Brando egy jóarc náci tisztet alakít szőkére festett hajjal? Az ilyesmit csak meg kell lesni, nem igaz? A film alapja egyébként Irwin Shaw regénye, bár állítólag a készítők nagyon pongyolán adaptáltak, és sok kulcsmomentumot kihagytak belőle. Ez az én véleményem szerint még megbocsátható bűn lenne, ha a végeredmény filmként valóban megállná a helyét (magyarul a változtatásoknak érezhető dramaturgiai funkciója lett volna).

the-young-lions-poster.jpg

De az a baj az Oroszlánkölykökkel, mint egyébként sok korabeli adaptációval, hogy túlságosan papírízű. És itt most nem a vizuális megoldások hiányára gondolok, hanem inkább a történetvezetés sutaságára: az alapvetően ugyanis két szálból tevődik össze, és ez a két szál olyan haloványan kapcsolódik össze, hogy joggal hihetné az ember azt is (pláne a film hossza miatt), hogy két különböző filmet vágtak össze eggyé. Önmagában egyébként mindegyik kellemes szórakozás, de így egyben valami hiányzik.

Az egyik szál Brandóé: itt megismerjük a síoktató, nacionalista (de nem náci - tudom, ezek a kifejezések egy tőről fakadnak, de talán érthető, mire utalok) Christian Diestl-t, aki hisz abban, hogy amit Hitlerék csinálnak, azt egy jó ügy érdekében teszik. Ahogy halad előre a történet, egyre inkább kiábrándul a német vezetésből. A másik szál pedig Clifté és Martiné: őket besorozzák az amcsi hadseregbe. Előbbi zsidóként kell, hogy kiálljon különböző antiszemita szemétségeket, másik pedig simán túl felvilágosult ahhoz (a.k.a. gyáva), hogy meghaljon ebben az értelmetlen háborúban...

young_lions_1958_10_1200.jpg

És hogy melyik az érdekesebb? Naná, hogy az első! Azt ugyanis viszonylag ritkán lépték meg eddig a filmesek, hogy az egyik legszimpatikusabb karakternek konkrétan egy vaskeresztes náci tisztet tettek meg. Még érdekesebb, hogy a kor egyik legnagyobb sztárja játszotta el a szerepet - sokat foglalkoztak annak idején a lapok a szerep kedvéért szőkére festett hajával (Brando egyébként máskor is játszott náci szerepet, egész pontosan 7 évvel később a Morituri című filmben).

Christian figurájában az a legérdekesebb, hogy róla elhisszük, hogy TÉNYLEG másként látja a világot. Azért azt nem szabad elfelejteni, hogy akkortájt még sokkal limitáltabb, és jobban szűrt volt az információ áramlása, ráadásul a németek is eléggé keményen megfizettek az I. világháborúban elszenvedett vereségükért (nagyrészt ennek a kemény sarcnak köszönhetően robban ki a II. világháború) - szóval teljesen érthető reakció, ha valaki az extrém igazságtalanságra extrém módon válaszol, és abban a helyzetben azt gondolja normálisnak.

the-young-lions.jpg

Itt bukik el rengeteg film (és ezért nagy baj, hogy az Oroszlánkölykök más aspektusában, de sajnos szintúgy elbukott) - a németek is ezer félék voltak, és nem mindegyiket, sőt, megkockáztatom, a többségüket egyáltalán nem a népirtás érdekelte. Ezen a téren eléggé jól működik a film német szála: a fotós tiszt karaktere, Christian felettese, vagy a láger parancsnoka mind-mind a német vezetés más-más gondolkodású tisztjeit mutatják be, érzékeltetve ezzel, hogy bár a cél valahol közös, azt még ők maguk is merőben más eszközökkel, és értékrenddel szeretnék elérni.

A Montgomery Clift - Dean Martin szál viszont ennél lényegesebben demagógabb (ha van ilyen szó egyáltalán). Oké, az sem rossz gondolat, hogy ha már a zsidókat ezrével legyilkoló nácik ellen vonultatja az USA a hadseregét, mutassuk be azt, hogy náluk sem minden kóser, és ugyanúgy jelen van az antiszemitizmus a barakkokon belül. Bár a film ezt sokkal jobban elkeni, mint kéne szerintem: Clift figurája amúgy is olyan, akit a jó öreg gimis hagyományok miatt a nagypofájú kihaénnem társaság elkezdene zrikálni, nem kell ehhez zsidó származásúnak lennie, és a megoldás sem az antiszemitizmus legyőzése, hanem annak bemutatása, hogy helyén vannak a srác tökei.

the-young-lions-1958-3.jpg

Dean Martin pedig teljesen elhalványul a gazdag előadóművész szerepében - övé a legkevésbé szimpatikus, és érdekes karakter. Pedig szegénynek ez volt az első komolyabb, drámai szerepe, de csak annyit sikerült megjegyeznem belőle, hogy mennyire hasonlít Robert Mitchumra, és bárcsak ő játszotta volna inkább ezt a szerepet. Akad egy-két megrázó kép, egy-két ütősebb fordulat, de ez a film túl széttartó ahhoz, hogy igazi műremekként tekintsek rá. Fontos témát boncolgat, és bár nem mondanám unalmasnak, de néha bátortalan, és érdektelen előadásmódban teszi mindezt.

01blog_lisztes.png

02blog_elozetes.png

03blog_imdb.png

04_blog_mafab.png

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://lisztesmegmondjaatutit.blog.hu/api/trackback/id/tr497531192

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.