Lisztes megmondja a tutit

Egy, kettő, három - Lisztes megmondja a tutit

2013. április 15. 15:00 - lisztes

Amióta elkezdtem blogolni, igyekszem tágítani a látóteremet: nem csak azzal, hogy megnézek egy csomó filmet, hanem azzal is, hogy olvasok egy sereg más írást bloggerektől, esetleg nézek ilyen témájú videókat. Így akadtam rá a VideóMániára is, ami egy egyedi stílusú, igényes szórakoztatást nyújtó videóblog. Szerkesztője Dancsó Péter, aki a magyar filmek szarkasztikus kielemzésén túl toplistákat is összeállít. Az egyik ilyen toplistája (10 legjobb vígjáték) első helyére került az Egy, kettő, három című Billy Wilder film, így rögtön felkeltette az érdeklődésemet: vajon tényleg ilyen jó vígjáték, vagy csak az elfogultság beszél Dancsóból?

one-two-three-movie-poster-1020372727.jpg

Mert azért Billy Wilder nem kispályás forgatókönyvíró és rendező, olyan filmek kerültek ki a kezei közül, mint a Legénylakás, a Van, aki forrón szereti vagy épp az Alkony sugárút. Szóval könnyedén szokták sorolni a legjobb filmjeit, de én az Egy, kettő, háromról még sosem hallottam... Pedig kellett volna, hiszen még magyar vonatkozása is van: a film Molnár Ferenc (tudjátok, a Pál utcai fiúk írója) azonos című színdarabjából készült. Igaz azért nyilván elég sokat változtattak az alapokon, hiszen a filmben lévő hidegháborús hangulat alig ha volt jellemző 1929-ben, amikor a színdarab született. A forgatókönyv egyébként még a Ninocska című (részben Billy Wilder által írt) filmből is "kölcsönzött" elemeket.

Otto: I'll pick you up at 6:30 sharp, because the 7:00 train for Moscow leaves promptly at 8:15.

A történet tehát a hidegháború idején játszódik Berlinben, ahol már létezik Kelet- és Nyugat-Berlin is, de még a Berlini fal nem épült fel. A nyugat-berlini székhelyű Coca-Cola gyár igazgatójához küldi a lányát a cég egy magasabb beosztású fejese. A kisasszony már körbejárta Európát és szereti habzsolni az életet. A 2 hetes vakáció 2 hónapra duzzad, mígnem a lány szülei úgy határoznak, hogy meglátogatják gyermeküket. Időközben azonban titokban egybekelt egy kelet-berlini kommunista fiúval, ami még annál is nagyobb vétek, mint ha Pepsi ivásán kapták volna. Szóval megkezdődnek a bonyodalmak: a gyár igazgatójának rendes nyugati pénzembert kell faragnia a kommunista fiúból, ha meg szeretné tartani az állását...

OneTwoThree_car2.png

Gondolom (remélem, hogy) sokan látták az Oszkár című filmet Stalloneval a főszerepben. Képzeljétek el, hogy tekertetve nézitek végig: ez az alaptempója az Egy, kettő, háromnak. A film elején is pörögnek már az események, de egy idő után azt vesszük észre, hogy egyre gyorsabb és gyorsabb lesz minden. Olyan párbeszédek zajlanak, hogy ember legyen a talpán, aki követni tudja... És színész volt a talpán, aki ezt eljátszotta! A főszereplő James Cagney úgy darálja a szavakat, mint Eminem fénykorában a mondókáját és ezt tényleg úgy kell elképzelni, hogy olyannyira megterhelő volt eljátszania MacNamara figuráját, hogy 20 évig nem is forgatott utána...

Billy Wilder valóban hangulatos vígjátékot hozott össze, amin egy-kétszer még én is hangosan felnevettem (ez tényleg ritkán történik meg velem). Tele van humoros jelenetekkel, amik még mai szemmel nézve is viccesek, megállják a helyüket. Még különösebb háttérismeret sem kell hozzá, elég pár információmorzsa a II. világháború utáni kelet és nyugat különbségéről. A karakterek persze mindent túljátszanak, de ez itt most jól is áll nekik: az egész olyan, mintha kokainra speedet vettek volna be Red Bullal: akkora a nyüzsgés, hogy egy pillanatra sem szabad levenni a szemünket az események folyamáról.

C.R. MacNamara: Ten minutes early! That's a hell of a way to run an airline! Planes are supposed to be late, not early!

One_Two_Three_James_Cagney.png

A Coca-Cola kultúra, vagy a kommunista módszerek, ahogy bevallatják az ártatlannal is amivel vádolják, igazi görbe tükröt mutatnak mindkét oldalnak. Ebben a filmben tényleg mindenki megkapja a magáét: persze a legtöbb élcelődés a kommunistákon esik (a felszín alatt nem sokban különböznek a nyugati attitűdtől), de megkapják a magukat a németek is (a kvázi náci) katonásságukért és a nyugati kultúrának is nem egyszer "beszólnak". Színdarabból készült filmről lévén szó legtöbbször egy helyen, a gyár irodájában folynak a dolgok, két időblokkban: a második és harmadik felvonás az első után 2 hónappal játszódik. Utóbbi megalapozza a későbbi eseményeket: a lány megérkezése, a tárgyalás a 3 kommunistával és a később visszatérő gageknek is itt ágyaznak meg.

C.R. MacNamara: Schlemmer you're back in the SS, small salary!

OneTwoThree_ItsyBitsy2.png

Sokat lehetne a filmről írni, rengeteg apróság, filmes utalás és poén érdemelne említést (ezekből Peti videójában egy egész jó kis csokor található), nem is beszélve a nem-is-annyira-mű történelmi háttérről, amit felvázolnak. Őszinte leszek: szerintem ez egy jobb film, mint a Van, aki forrón szereti és talán az is közrejátszhatott abban, hogy nem terjedt el, hogy sok helyen... hát... politikailag inkorrekt, hogy finoman fogalmazzak. Nem lett nagy siker, pedig megérdemelte volna, nem nagyon ismert, pedig megérdemelné. Ha régi film nézésére vetemedne valaki, akár csak Dancsó Peti, én is csak ajánlani tudom az Egy, kettő, három című filmet Billy Wildertől, mert kiváló szórakozás (az Egy, két, há' talán még találóbb magyar cím lenne, ha a tempójára gondolunk...)

C.R. MacNamara: Of course you were anti-Nazi and you never liked Adolf.

Schlemmer: Adolf who?

 

Lisztes

Egy, kettő, három az imdb-n

Egy, kettő, három előzetes

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lisztesmegmondjaatutit.blog.hu/api/trackback/id/tr85206328

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.