Lisztes megmondja a tutit

Éjfélre kitisztul / A Midnight Clear (1992)

2014. december 23. 15:00 - lisztes

Nehéz dolga van az embernek, ha háborús filmet akar csinálni katonákról, az ugyanis nem olcsó mulatság... Az a sok kosztüm, meg robbantás... Keith Gordonék azonban egy kicsit máshogyan közelítették meg a kérdést: csak azért mert háborús filmet csinálunk, nem kell feltétlenül háborút is mutatni, nem igaz? Persze nem a spanyol viasz feltalálásáról van szó, hiszen millió meg egy háborús drámában követhetünk végig megrázó emberi sorsokat, de viszonylag kevés az olyan közülük, ami a katonákra koncentrál. Az Éjfélre kitisztul ilyen.

pwjzFhrzHmMTw3po5TCTkvFl9I9.jpg

Nem is kellett hozzá más, csak egy extrém hideg tél Utah államban, egy elhagyatott épület, meg néhány fiatal színész. Na meg persze egy jó alapanyag, amit most William Wharton szolgáltatott könyv formájában. Rögtön ki is egészíteném annyival a mondandómat, hogy a történet sajnos csak jó, nem kiváló, ezért eshetett meg az a szörnyűség, hogy mostanra már nagyon kevesen emlékeznek erre a filmre, noha ennél mindenképpen többet érdemel, hiszen tényleg nincs messze a tökéletestől.

1944 telén járunk, főhőseink fiatal srácok, felderítők, akik már csak 6-an maradtak az osztagunkban és akikben páratlanul magas, 150 feletti IQ-juk a közös. Egy Griffin őrnagy nevű tipikus amerikai mentalitással bíró tiszt kiküldi őket egy elhagyatott házba, a frontvonal közelébe, hogy derítsék fel egy kicsit a környéket: ők pedig németekbe botlanak. 6 amerikai vs 7 német? Hogy mi sül ki ebből? Hát bizonyosan nem az, amire első körben számítana az ember.

a-midnight-clear-still.JPG

A film legnagyobb pozitívuma egyben egy nagy negatívum is: a történet ugyanis néha már-már annyira szürreális, hogy akármennyire is próbálják elhitetni a nézővel (narrálás, finoman, lépésről lépésre kibontott cselekmény), egyszerűen nincs az a magyarázat, aminek hála mindezt elfogadnám. Persze ha úgymond kikapcsoljuk az agyunkat (nem Michael Bay-i szinten), és nem próbálunk a szereplők minden cselekedetére magyarázatot találni, akkor egy tök jó élmény vár ránk.

Nem szeretném még csak utalásokkal sem lelőni a cselekményt, noha egy több, mint 20 éves filmnél a spoilerveszély már nem nagyon áll fenn, de mivel viszonylag kevesen ismerik az Éjfélre kitisztult, talán jobb lesz mégis így. Mert ez a sztori tényleg könnyen válhat az egyik legpozitívabb háborús filmes élménnyé, noha egyáltalán nem nevezhető vidám mozinak. Épp ellenkezőleg: akárcsak a hasonló filmek zöme, ez is a háború értelmetlenségét hivatott kihangsúlyozni.

a-midnight-clear-07.jpg

A narráció orrba-szájba alkalmazása miatt nagyon érződik a filmen, hogy regényből készült. Utóbbinak kvázi velejárója a háttértörténetek és a sok szál miatt széttartó cselekmény, amitől egy kicsit a játékidő első fele a kelleténél lassabban csordogál. No nem mintha panaszkodnék, mert ezek a jelenetek igazán jól sikerültek, sokat hozzáadnak főszereplőink személyiségének megismeréséhez. Egyedül talán az elképesztően magas intelligenciájukat nem sikerült kellőképpen nyomatékosítani.

1992-ben még nem volt olyan veretes ez a névsor, 2014-ben pedig MÁR nem olyan veretes, de az akkori fiatal generációból sikerült pár tehetséges ifjút összeszedni. Gary Sinise-nek ez volt az első moziszerepe, aztán a 90-es években szépen építgette a karrierjét, hogy 2000 után visszameneküljön a TV-be. Kevin Dillon ma már sajnos sehol sincs, Peter Berg a kamera mögé vonult (ő rendezte pl.: A túlélőt is), egyedül Ethan Hawke az, aki most is viszonylag ismert, megbízható színésznek számít.

OzCUYBrQ4XqMZlfXUa6i11pju3.jpg

Sok film megpróbálkozik ilyesmivel, de viszonylag kevésnek jön össze: az Éjfélre kitisztult nézve sikerült átélnem, milyen folyamatok játszódhatnak le egy fiatal katonában. A halálfélelmet, a kétségbeesést, az élni akarást. Éppen ezért másoknak is bátran merem ajánlani, és bízok abban, hogy mások is hasonlóan beleélik magukat a látottakba. Nem a legmélyebb dráma, nem látványos, de minden furcsasága ellenére nagyon is emberi. Ráadásul ez utóbbit nem akarják az alkotók mindenáron lenyomni a torkunkon.

01blog_lisztes.png

02blog_elozetes.png

03blog_imdb.png

04_blog_mafab.png

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lisztesmegmondjaatutit.blog.hu/api/trackback/id/tr656712849

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Oldfan 2014.12.24. 20:32:44

Tényleg szokatlan, furcsa mozi. Jó régen láttam már, de akkor az volt az érzésem, hogy a szándék méltányolandó, de a háború nélküli háborús film csak módjával működik. A ritkaságvadászoknak csemege, de azt kétlem, hogy sokan díjaznák. Részemről ugyan nem soroltam be az igazán maradandó élményt adó filmek közé, de néha érdemes ilyet is látni.

SarahConnor 2014.12.25. 12:20:54

Az azért hallatlan, hogy a cikkben William Wharton, akinek a regényéből, illetve személyes háborús tapasztalataiból készült a film, a cikkben meg sincs említve. Nem ártana ismertetők írása esetén komolyabban szétnézni, illetve ha erre képtelenek vagyunk, akkor hagyni a fenébe az egészet.

Millerdraft 2014.12.25. 14:49:18

A könyv kitűnő volt, annak idején az egyik kedvencem ajánlgattam is mindenkinek.A film valóban felejthető, olyan tipikus amerikai.

Szalay Attila Kukler 2017.11.07. 00:27:27

Nem tudom ki látta mostanában a filmet letöltve bárhonnan is, de ahogy gyerek koromban a tv-ben leadták (iszonyat rég lattam tv-ben) az olyan szinkronnal volt ami a szinészekhez tartozó szinkronhang ellenben azzal ami online megtalálható. Így nemem sajnos élvezhetetlen a film, unalmasan beszélnek a szinkronhangok, a háttérhangok is másmilyenek, nem beszélve a szövegről, ami tartalmilag ugyan az de más szavakkal. Bennem hagyott nyomot ez a film, de így, hogy sehol nem találom eredeti szinkronnal, eléggé bosszant. Kíváncsi vagyok más véleményére ezzel kapcsolatban, bár igen régen szóltak hozzá a cikkhez.