Lisztes megmondja a tutit

Én, Earl és a csaj, aki meg fog halni / Me and Earl and the Dying Girl (2015) - Cinefest 2015

2015. szeptember 16. 15:00 - lisztes

Sundance győztes, méghozzá duplán is: hiszen nem csak a fesztivált nyerte meg, hanem a közönségdíjat is bezsebelte. Ez pedig viszonylag ritka - mármint hogy a "szakma" és a nézők ugyanazon a véleményen legyenek. Bár ettől függetlenül sajnos nem lesz a Whiplash-hez hasonló Oscar-bomba, sőt, nagy valószínűség szerint az Akadémia jelölésre sem fogja méltatni. Nem mintha nem érdemelné meg, de ez sokkal inkább indie-filmes, mint Oscar-kompatibilis alapanyag. És ez jól is van így.

me-and-earl-and-the-dying-girl.jpg

Engem hangulatában egy kicsit A nyár királyaira emlékeztetett, de persze a nyilvánvaló példát is muszáj előrántanom: ilyennek kellett volna lennie tavaly a Csillagainkban a hibának. De az nem volt ilyen. Sajnos. Sokkal szellemesebb, viccesebb, és nem utolsósorban érzelmesebb alkotás ez, a csak "Earl"-nek becézett coming of age mozi. Igen, ennek a végén el fogsz pityeredni, de úgy, hogy közben nevetsz. Furcsa kombináció, de ez a film baromira hatásosan használja.

A sztori szerint az önbizalomhiányos Greg próbál láthatatlan maradni a sulijában, mindenkivel csak egy kicsit, felszínesen haverkodik, mert úgy érzi, ez az egyetlen megoldás, hogy valahogy átvészelje ezt a roppant kínos időszakot. Ezt az idillt az édesanyja zavarja meg, aki ráparancsol Gregre, hogy látogassa meg a leukémiával diagnosztizált osztálytársát, Rachelt, mert a lánynak most nagy szüksége volna valakire. És bár Greg eleinte ki nem állhatja a helyzetet, a változás által előidézett hullámok jól felborítják az eddigi megszokott rendet az életében, amit - bár be ugyan nem ismer - titkon elkezd élvezni.

postfull-watch-an-exclusive-me-and-earl-and-the-dying-girl-clip-from-justjared-olivia_thomas2.jpg

A Blacklistről levadászott forgatókönyv (oda azok a szkriptek kerülnek, amik baromi jók, csak még nem készült belőlük film) valóban az utóbbi évek egyik legjobban, legszellemesebben megírt darabja, tele jó dumákkal, szituációkkal, és rengeteg kreativitással. Biztos vagyok benne, hogy a Tekerd vissza haver! című filmből elhíresült "svédelés" névre hallgató dolgot felváltja az "earlözés" (copyright by me), mert annyira jó ötlet, hogy ebből tutira megint internet-szenzáció lesz.

Mert Énről (vagyis Gregről) és Earlről (Greg haverjáról) azt kell tudni, hogy titokban híres filmeket forgatnak újra, kissé átértelmezve az eredeti címet (így lesz az Éjféli cowboyból "Délutáni cowboy", stb). A filmben rengeteg ilyen jellegű, kifejezetten filmgeekeknek szánt poén van, ezért is élveztem talán még a kelleténél is jobban a vetítés szinte valamennyi másodpercét. Minden sablont kiforgattak, minden szituációra jutott egy más megközelítés, amivel sikeresen kiemelkedtek napjaink coming-of-age felhozatalából.

me-earl-dying-girl-movie-ronald-cyler-ii-thomas-mann-greg.jpg

És nem csak a jól eltalált szövegekkel hódít a film. Rengeteg olyan szituáció (pl.: a vietnami leves, és az azt követő delírium), és mellékszereplő van (pl.: Greg faterja), amik tovább színesítik ezt az egyébként is rettenetesen jól sikerült darabot. Sőt, még animációs betétekkel is megtámogatták egy kicsit, de szerencsére pont annyira csak, hogy az még a "belefér" kategóriába tartozzék, és ne érezzük öncélúnak a használatát. Meg ezek egyébként is passzoltak Greghez, lévén filmkészítőként ő is gyakran használt ilyen megoldásokat.

A főszereplők mesterien el lettek találva. Thomas Mannra már a korábbi filmjeiben is illett ez az enyhén lúzer, kitaszított figura (Pl.: Project X, Zakkant Halloween), de most végre egy olyan filmben is eljátszhatja (ráadásul nem a poén kedvéért egy felnagyított változatát) ami éretten nyúl a témához. Kifejezetten szimpatikus figurát hoz, aki már így, 18 évesen is 10 évvel előrébb jár szellemileg társainál. És ez igaz a csajra is, aki meg fog halni... Nagyon jól illenek egymáshoz, és itt megint visszautalnék a Csillagainkban a hibára: a sztori ezt a részét mindkét film jól hozza, de a szituáció kezelésébe az Earl... az, amelyik képes még valami szokatlant (de jót) hozni.

meandearlandthedyinggirl.jpg

Az utóbbi években nem lehetett okunk a panaszra, hiszen jobbnál jobb coming-of-age filmek kerültek a látómezőnkbe, elég csak a már említett A nyár királyaira, vagy Az első igazi nyárra gondolni. Remélem, hogy ez a hullám még kitart egy darabig, mert az ilyen ötletes, vicces, de ugyanakkor érzelmes alkotások mostanában a legjobb filmélményeim közé tartoznak. Úgyhogy csak annyit kérek tőled is, hogy váltsd meg a mozijegyedet a filmre, ezzel is jelezve, hogy igény van ehhez hasonló, nagyszerű darabokra.

01blog_lisztes.png

02blog_elozetes.png

03blog_imdb.png

04_blog_mafab.png

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://lisztesmegmondjaatutit.blog.hu/api/trackback/id/tr787784830

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.