Nálunk rögtön a televízió képernyőin kezdte ez a film, amiben Leighton Meester és Hugh Laurie végre összejön. A Dr. Houseban a még csak egyoldalú szerelem most, a mankót és a drogokat letéve végre viszonzást talál Hugh Laurie... na jó, a karaktere által. A Csípem a családod ugyanis egy fiatal nő és egy idősebb férfi (tulajdonképpen az apja lehetne) viszonyáról szól - igaz meglepően érdektelenül, silányan előadva a dolgokat. Pedig azért az összeverbuvált szereplőgárda nem is olyan rossz.
Mert hát a kétszeresen Oscarra jelölt Catherine Keener, a Golden Globera jelölt kiváló karakterszínész, Oliver Platt, vagy az előző bekezdésben említett "szerelmespár" mind-mind ismert, bizonyított, népszerű színészek. A Csípem a családod mégis unalmas, kiszámítható és nem is köti le az embert. Rosszul van megírva és TVfilm-szerűen van megrendezve. Az általában Jolly Jokerként bevethető narráció pedig felesleges, szintén rosszul megírt és rossz ember szájából hangzik el...
David és Terry hosszú ideje élnek egymás szomszédságában és elválaszthatatlan jóbarátok, akik együtt járnak kocogni minden nap. Az állóvizet a több, mint 5 éve a családi fészekből kirepülő és azóta vissza sem néző Nina, Terry lányának érkezése kavarja fel. Miután csalódott szíve választottjában, új kapcsolatot keres. Szülei David fiának szánják, ám ő inkább magát Davidet választja, ezzel beindítva pár nem várt folyamatot: barátság és házasság szétesése, meg - you know - ilyesmik...
Szóval akkor vegyük sorra: A rendezés semmi izgalmasat nem tartogat, ennyit még a Barátok közt alkotói is képesek nyújtani a családi bonyodalmakra éhes TVnézők számára. Van egy-két gyatra vágás is, de ez már csak kukacoskodás... A forgatókönyv viszont úgy tré, ahogy van: a párbeszédek még úgy-ahogy elmennek, de vannak teljesen felesleges történetszálak és karakterek. Műbalhék és súlytalan cselekvések töltik ki a szerencsére amúgy sem túl vaskos játékidőt.
De a hab a tortán a narrátorunk: Ő David lánya, aki azon felül, hogy idióta, idegesítő és unszimpatikus színésznő is játssza, egy teljesen értelmetlenül ~főszereplőként használt mellékkarakter: az ő élete a történések szempontjából teljesen másodlagos, semmit nem ad hozzá a cselekményhez az, hogy milyen tervei voltak, meg hogy ebből mik valósultak meg. Az egész film során ő az egyik legjelentéktelenebb valaki a vásznon, mégis ő összegzi a látottakat és tovább untatja a nézőt a saját életéről szóló felesleges információkkal.
Maga a történet pedig még érdekes is lehetne, hiszen két baráti család életét mutatja be, azt, hogy egy ilyen affér milyen változásokat eredményez az egyes szereplők közti kapcsolatokban. De ha már ekkora fába vágta az író a fejszéjét, gondoskodhatott volna drámáról, vagy esetleg vicces szituációkról... Sőt, az egészben a legrosszabbul pont a főszereplő duó szerelmének kialakulása van bemutatva. David és Nina motivációt csak a vonzalommal magyarázni sajnos nem túl szerencsés (a férfi miért csalja meg a szerelmét? a lány miért választ ilyen idős pasit magának?).
Mivel nincsenek jól megírva a jelenetek, a színészeknek is nehezebb volt a dolguk: az a bizonyos kémia most nem is működik igazán, elsősorban Leighton Meester játszotta hiteltelenül az érzelmi biztonságot adó férfira áhítozó csábító szerepét. Laurie már lényegesen hihetőbb gesztusokkal és mimikával dolgozik, de jól játszik Oliver Platt és Catherine Keener is. Alia Shawkat összes jelenete nyugodtan végezhette volna a vágószoba padlóján, senki sem haragudott volna meg érte...
A Hugh Laurie - Kulka János duó a Dr. House után is remek párost alkotnak, legalább a szinkronra korrekt gárdát sikerült összeverbuválnia a hazai forgalmazónak. A Csípem a családod egy közepes TVfilm szintjén mozog: nem nézhetetlen, de nem lepődnék meg azon, ha szembetalálkoznék ezzel a címmel a TVújságban az M1 műsorát böngészve, valamelyik hétköznap koradélutánra beiktatva. Ilyen szereplőgárdától egy picit jobbat várt az ember.
