A Marvel mindig gondoskodik róla, hogy újra és újra elővegyem a 2008-ban készült vasemberfilmet, ami a híres képregénycég első fázisának első állomása volt. Először 2010-ben, a második rész kapcsán néztem meg újra, aztán tavaly a Bosszúállók miatt, idén pedig a trilógia befejező részének felvezetéseként "gyorsan" előkaptam az első két darabot, hogy felfrissítsem a vasember-memóriámat. Szerencsére nem volt ez akkora kényszer, magam is szívesen vállaltam be ezt a megterhelő feladatot, mert a Robert Downey Jr. féle vasemberfilmek veszettül szórakoztatóak.
Ez a megállapítás egyedül talán csak a második részre nem igaz teljesen, de arról majd a következő írásban... Szóval a szuperhős univerzum megteremtése ezzel a filmmel kezdődött és tavaly a Bosszúállók elképesztő sikerével maximálisan beigazolódott, hogy érdemes vállalkozás volt. Stáblista utáni jelenetekkel kapcsolták össze a filmeket, melyek közül az itt látható Samuel L. Jackson cameo megágyaz a Bosszúállók egyesülésének. Tony Stark is feltűnik egyébként a Hihetetlen Hulk stáblista utáni jelenetében, hogy beszélgessen egy kicsit Ross tábornokkal. De még mielőtt ez megtörtént, vasemberré kellett válnia, és hát erről szól... dobpergés... A vasember!
Szóval a nagyképű, nemtörődöm Tony Stark épp fegyverbemutatót tart a Közel-Keleten, ami után megtámadják a katonai convoyt, amivel utazik és elrabolják. Mindeközben súlyosan megsebesül, mert pár repesz a mellkasába fúródott és a szíve felé tart. Hogy túlélje, kénytelen sufnituning barkácsolni magának egy ARK reaktort kicsiben, ami biztosítja a folyamatos elektromágneses erőt a szilánkok féken tartásához. Elrablói eközben arra kényszerítik, hogy csináljon nekik egy, a bemutatón látott rakétát. Tony látszólag rááll a dologra, de az alkatrészekből titokban nem bombát, hanem egy páncélt épít magának, ami segítségével kiszabadulhat...
A film elképesztő (kritikai) sikeréhez sok minden hozzájárult, vicces módon az egyik legfontosabb ezek közül a félkész forgatókönyv. Ami önmagában még ugyan könnyen bukás lehetne, csakhogy a főszerepre Robert Downey Jr.-t szerződtették, akire remekül passzolt Tony Stark egoista, alkoholista, exhibicionista, trappista figurája, így a könnyű azonosulás miatt remek jeleneteket sikerült (majdhogynem teljes egészében) improvizálni. Ez a fajta spontanaitás aztán nagyon jól működött a filmben és a poénok talán pont emiatt nem érződtek elcsépeltnek.
Jon Favreau rendező, aki Happy Hogan karakterét játssza a történetben remekül kezelte a helyzetet, ami a forgatás körül kialakult és a produkció előnyére váltotta mindezt. Azt is hozzá kell tenni, hogy eredetileg a képregényekben Tony Stark/Vasember figurája nem ilyen, sokkal komolyabb karakter, igaz ugyan, hogy akár csak a filmekben, ott is enyhe alkoholizmussal küzd, de hát ugye senki sem tökéletes... Ahogy a film sem az, de a Marvel mozik közül eddig csak a Bosszúállóknak sikerült überelnie. Eddig, mert szerintem a Vasember 3 egy hangyányit, de jobban sikerült az első résznél, de erről majd egy későbbi írásban...
A szereplők egytől egyig remek választásnak bizonyultak, a már említett Robert Downey Jr. ennél hitelesebb már nem is lehetne, de az ellenlábas szerepében tetszelgő Jeff Bridges is parádés és nem csak a badass kinézetre gondolok. Úgy játssza el az orrunk előtt a tenyérbemászó, hazug, hataloméhes Obadiah-t, hogy szinte észre sem vesszük, mert ugyanolyan jól hozza a mentor figurát, aki szeretne segíteni az eltévedt Tony Starknak... Gwyneth Paltrow szerepe itt még nem túl nagy, de ígéretes kezdet volt, ő talán a második részben kapja a legtöbb reflektorfényt.
Maga a történet az egyik legjobb eredetsztori, amit eddig kaptunk, itt tényleg elég nagy pálfordulás történik Tony Stark életében, amikor szembesül azzal, hogy mi történik azokkal a fegyverekkel, amiket a cége gyárt, hová, kinek a kezébe kerülnek. Ennek megfelelően a vasemberré válás motivációja vicces módon a világbékére való törekvés... "How ironic, Tony! Trying to rid the world of weapons, you gave it its best one ever!" - mondja Obadiah, a mentor, akivel a film végén szembe kell fordulnia Tonynak, hogy megállítsa gonosz terve végrehajtásában. Igaz a lezárás itt még nem egy durva akcióorgia, de pont emiatt érezzük az összes többinél (folytatások, Bosszúállók) sokkal közelebb magunkhoz vasember karakterét.
.jpg)
A Marvel nagyszerű startját kicsit gyengébb minőségű filmek követték (A Hihetetlen Hulk, a folytatás, Thor és Amerika kapitány), de végül minden "jóra" fordult Joss Whedon és a Bosszúállók színre lépésével. A vasember mindenképpen többszörnézős darab, jó dumái megunhatatlanok, nagyszerű a zeneválasztás is hozzá és a színészek kellőképpen kitettek magukért. Látványban is abszolút rendben van, de aki a Bosszúállók után találkozna csak a filmmel, ilyen téren biztosan csalódni fog. Személyes véleményem: néha a kevesebb több és ez igaz a szuperhősfilmek akciójeleneteinek a 95%-ára.
