Superman egyike a legrégebbi képregénykaraktereknek, akik már viszonylag korán értékelhető filmmel jelentkeztek a mozikban: 1978-ban kijött az első rész, olyan sztárokkal, mint Marlon Brando, vagy Gene Hackman, kapott 3 Oscar-jelölést és mindenki el volt ájulva a látványtól. Aztán - akárcsak Batmannél a 90-es években - folyamatosan gyengébb színvonalú folytatások következtek, amik szép lassan ugyan, de kinyírták a karaktert. Ezen még a 2006-os Superman visszatér vérfrissítése és cgi látványa sem tudott segíteni.
Arculatváltás kellett, egy rebootra és nem folytatásra volt szükség. Mert itt nem csak a jó öreg Supermanről van már csak szó: a Marvel által kitaposott útra kellett lépni, egy külön Univerzum felállítása vált szükségessé (és amikor azt írom, hogy szükségessé vált, arra gondolok, hogy egy rakat pénzt lehet vele keresni). Hiszen ahogy léteznek a Bosszúállók, úgy létezik az Igazság ligája is az Acélemberrel, a Sötét lovaggal (a.k.a. Batman), a szebb napokat is megélt Zöld lámpással és még pár, inkább csak a képregényes körökben ismert szuperhőssel (Wonder Woman, Flash, Aquaman, Marsbéli Fejvadász).
Az eddigi próbálkozások még nem a tudatos építkezés részei voltak: a 2005-ös Batman reboot egy teljesen különálló, a szuperhősvilággal összeférhetetlen trilógia kezdetét jelentette. A 2006-os Superman folytatás egy több éve döglött ló defibrillálásával ért fel, a 2012-es Zöld lámpás című borzadályról meg inkább nem is szólnék. De most, egy évvel később, úgy tűnik, végre elkezdődött: Nolan bábáskodása mellett egy minden eddiginél kúlabb Superman mozit kaptunk Zack Snyder rendezésében, akitől nem idegen a terep: a 300 és a Watchmen (utóbbit is a DC adta ki eredetileg) című filmjei is a képregényekhez nagyon hasonló grafikus novellákból készültek.
Üröm az örömben, hogy végül ez a film sem váltotta be 100%-ban a hozzá fűzött reményeket, megmaradt egy korrekt látványfilm szintjén, ami az erős marketing miatt sokakban csalódást keltett. De ha az alap nem is a legerősebb, el lehet már rá kezdeni építkezni. A legfrissebb hírek szerint érkeznek az új filmek 1-2 éven belül: az Acélember folytatást kap, majd azt követően pedig jöhet is az Igazság Ligája film. A Marvel is valami hasonlót követett el ugyan, de ott kicsit szélesebb körben alapoztak.
Mert a mostani Acélember eposz stílusosan a Vasember első részének funkcióját tölti be ebben a folyamatban: az egyik legnépszerűbb hős az univerzumában rögtön két mozival is jelentkezik, mielőtt összeállna a banda. Egyébiránt meg lehet feleltetni a különböző karaktereket a két univerzumban egymásnak és hát bármennyire is adná magát, az Acélember nem a Vasember párja, hiszen ennél jobban már nem is különbözhetne a két karakter egymástól...
Ha már össze kellene hasonlítani a főbb hősöket, akkor az valahogy így nézne ki:
Superman - Thor, mert másik világból jöttek és halhatatlanok.
Batman - Vasember, mert halandók, gazdagok és páncélt viselnek
Zöld lámpás - Hulk, mert át tudnak változni egy zöld valamivé...
Flash - Amerika Kapitány, mert mindkettőnek van egy cuki kis izé a füle felett :)
(meg persze ott van még a Zöld íjász - Sólyomszem, illetve az Atom - Hangyaember párhuzam is többek közt)
A tökéletes Igazság ligája filmhez elengedhetetlen kellék egy Vasember-féle laza playboy szereplő és az eddig mozis szereplésüket nézve ez egyik DC karakternek sem menni, szóval az egyedüli megoldás Flash maradt. Ami - függetlenül attól, hogy milyen a képregényekben - nem is elképzelhetetlen egy olyan emberről, akinek az a szuperképessége, hogy mocsok gyorsan tud mozogni. Batman és Superman a darkoskodásért felelősek, a Zöld lámpás már csajozósabb fazonként volt ábrázolva, de én hagynám a fenébe ezt a Reynolds-féle verziót és egy fekete színésszel rebootolnám. Jobban állna neki a laza, fekás duma...
Engem nem zavarna egyáltalán, hogy ha bizonyos elemeket átvennének a Marveltől: azokat, amik valóban beváltak már. Az egy-két fokkal borongósabb hangulattal is kifejezetten ki tudnék békülni. Azzal viszont nem, hogy 2 Superman filmre építkezve akarnak rögtön egy össznépi szuperhősködést összehozni. Minimum még 2 karakternek kellene film, hogy ebből valami igazán jó kisülhessen. Előbb ismerni kell a karaktereket, hogy aztán összeengedve őket előtörjenek a szemléletmódokból adódó feszültségek. Szerintem.
