A Twilight sajnos divatot teremtett, aminek következményeképp a producerek fogták magukat és bementek a könyvesboltokba, ahol megkérdezték az eladóktól, mit tudnak ajánlani, ami legalább annyira elborult idiótaság, mint Stephanie Meyer "remekműve". Természetesen kaptak pár tippet, megvették a könyveket és a megfilmesítési jogaikat, hogy aztán lepasszolva a projektet egy tehetségtelen WGA tagnak fél év múlva leforgathassanak egy Alkonyat-klónt minél kevesebb pénzből.
Mert azt hitték, hogy ez a recept. De nem is tévedhettek volna nagyobbat: a Lenyűgöző teremtmények is csak egy a sok imitátor közül, ami kiábrándító eredményeket produkált a mozipénztáraknál. Mi hát a titok? Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tudom, de abban biztos vagyok, hogy a tinilányok becsábításának elengedhetetlen kelléke a legalább 2 tinibálvány szépfiú, valamint az, hogy a főszereplőnő minél depressziósabb legyen, hogy az újgazdag youtube-generáció tagjai ráismerhessenek saját sanyarú sorsukra.
Van egy Gatlin nevű déli kisváros az USÁban, ahonnan Ethan nevű főszereplőnk minden áron el akar menni messzire (tovább akar tanulni). Az állóvizet a titokzatos Macon Ravenwood unokahúgának, Lenának az érkezése kavarja fel. A Ravenwood famíliát mindenfélének lehordják a helybéli szigorúan vallásos emberek, így az újonnan érkező lány is nehezen illeszkedik be. Ethannel viszont jól kijönnek és a srác még azt is elfogadja, hogy a lány és az egész famíliája boszorkányságot űz...
Ebben a filmben az első egy órában nem történik semmi. Olyan lassan csordogál a történet, hogy teljesen kivégzi a filmélményt. Utána sem sokkal jobb a helyzet, de 60 perc után végre kezdjük felfogni, miről is akar szólni ez az egész és úgy nagyjából újabb fél óra alatt sikerül is átadnia minden szükséges információt. Az utolsó fél óra már viszonylag kellemesen telik (a film többi részéhez képest), de ekkorra már régen elveszítettük az érdeklődésünket a karakterek, meg a történet iránt.
Vámpír-szerű izék és farkasembernek mondott alakváltók helyett boszorkányokat kapunk hát, akik valamiféle Jedik módjára kénytelenek választani a jó és a sötét oldal közül. Pontosabban szólva ez nem csak rajtuk múlik, hiszen ebbe a Holdnak is van beleszólása, így bármennyire is szeretne minden egyes szende boszorkánylány jó boszorka lenni, könnyen lehet, hogy egy szeretni nem tudó szemétládává válik - olyanokká, mint Lena unokatestvére, vagy anyja...
A vallásos emberek bemutatása már megint a végletekig le van butítva és nagyobb gonoszaknak vannak beállítva, mint az érzelmeket nem ismerő sötét boszorkányok. Unalmas és ócska húzás, de nem ez a film legnagyobb baja. Ugyanis a többi karakter is kész rémálom, a kapcsolataik bemutatása megmarad egy általános iskolás gyerek elmesélése szintjén. Van a jó, meg a rossz, meg vannak azok, akik félnek az ismeretlentől, ezért köcsögök. DE persze a főhős ahogy megismeri, úgy szereti meg az "új" családját. Annak ellenére, hogy kb. minden találkozásukkor szerez valami halálközeli élményt...
Jeremy Irons látott már szebb napokat is, kapott egy unalmas karaktert, amivel nem is tudott sok mindent kezdeni. Emma Thompson is csak azért vállalta el a szerepet, mert két erősen különböző jellemet is megjeleníthetett, biztosan látott benne valami kihívást... Meg egy kis pénzt is: a 60 millió dolláros büdzsé nem nagyon látszik meg a filmen, így maximum a színészekre költhették. A CGI botrányosan gyenge, pedig azon 2013-ban már nem szabadna spórolni. A két főszereplő pedig teljesen jellegtelen, noname színészek, akik a kapcsolataik révén igyekeznek bekerülni a hollywoodi élbolyba (ebben a Lenyűgöző teremtmények nem sokat fog segíteni).
Egyébként sem túl erős az alakításuk, de ezzel pont beillenek bármely Alkonyat-főszereplő mellé, szóval nem ez volt az amcsi bukta oka. Mert a 60 millióból hazájában a harmadát sem hozta vissza. Ettől azért még én is jobbat reméltem tőle. De jobb is, ha a filmkészítők rájönnek: a Twilight egyszeri csoda volt és nem éri meg hozzá hasonló trágyakupacokat gyártani, mert a kutyát sem érdekli pár fiatal színész kanos szenvelgése és világfájdalma a vásznon.
