Kénytelen vagyok beállni a birkanyájba és ugyanazokat a mantrákat felmondani, amiket felmondtak már előttem vagy 100-an. Mert ezzel a filmmel kapcsolatban ritkán látott egyetértés uralkodik a blogger társadalomban, már ha létezik egyáltalán ilyesmi. Azaz, hogy tök jó az alapkoncepció, de a megvalósítás valamennyi aspektusa botrányosra sikeredett. De nem kell csüggednünk, mert a laza 3 milliós büdzsét sokszorosan visszatermelte a kritikai bukása ellenére is, így a folytatásra garantáltan nem kell sokat várnunk.
És hát annak bizony nagy reményekkel ülünk majd neki, mert A bűn éjszakájában annyi puskapor maradt, hogy lazán elég lesz egy Fűrész-szerű franchise kiépítéséhez is. Igaz, hogy az előbb említett horror-széria kapcsán nem igazán jött be az "addig üsd a vasat, amíg meleg" koncepció, de talán James DeMonaco (az író-rendező) futurisztikus jövőképe többet rejt magában pár sima bújócskás gyilkolászásnál. Ha feltétlenül a kis költségvetésnél akarnak maradni, akkor egy, a szegényeknek fenntartott védett házas mészárolósdi lehetne a befutó, de ha emelik a tétet, akkor irány az utca...
Mert miről is szól ez a film? A jövő Amerikájában (konkrétan 9 évvel később, 2022-ben) már évek óta megrendezésre kerül a hagyományos évi purgálás, a legújabb nemzeti ünnep. Egy 12 órás időszak este 7-től másnap reggel 7-ig, amikor mindenféle állami szerv megszűnik működni: bármit szabad. Gyilkolhatsz, lophatsz, vandálkodhatsz, levezetheted az egész éves feszültséget. Csak az ország legfelsőbb vezetői élveznek védettséget és csak maximum "4-es szintű" fegyvereket lehet használni.
Szóval ez az alapfelállás, de igazából ez csak egy ürügy arra, hogy egy "bezárkózunk a lakásba, mert kintről a gonoszak meg akarnak minket ölni" típusú, a horror és a thriller határmezsgyéjén mozgó filmet rakjanak elénk: a főszereplő gazdag család legkisebb és egyben legidegesítőbb tagja beenged egy egyetemisták általi kivégzés elől menekülő néger hajléktalant a szuperbiztosnak hitt házukba, így hát ultimátumot kapnak: vagy kiszolgáltatják az űzött vadat, vagy bemennek érte, de akkor senkit sem fognak megkímélni...
Azért az már rég rossz, ha a középpontba állított család szinte minden egyes tagjának a halálát kívánjuk 5 perc után, annyira idegesítően viselkednek. Így aztán nincs is kiért izgulni, oda a kapaszkodó. Ez halmozottan igaz a kissrácot, Charliet alakító Max Burkholderre, aki annyira irritálóan játssza a karakterét és annyi ostobaságot követ el, hogy a tényleg csak azért imádkozunk, hogy mihamarabb megmurdeljon, de legalább egy rohadt nagy pofont keverjenek már le neki nevelési célzattal.
Mondjuk ő legalább végig egy álláspontot képvisel, nem úgy a család többi tagja, akik össze-vissza változtatgatják a véleményüket és a hozzáállásukat. A beengedett homelesst lazán kinyírnák, aztán mikor végre elkapják, eszükbe jut, hogy ölni bizony csúnya dolog (bár előtte részletesen kifejtik, hogy a Bűn éjszakája klassz dolog és támogatják is, csak épp részt nem vesznek benne, inkább bezárkóznak). Hiteltelen az egész, nincsenek jól megalapozva a motivációk, így minden szereplő ócska plotdevice-á degradálódik csupán. Ahogy hiteltelen az is, hogy a 99%-osan biztos házba bejutás sem okoz semmiféle problémát...
Ethan Hawke (James) az elején még nem is rossz a tinédzserkorú gyermekei kegyéért harcoló apuka szerepében, de amint átváltozik terminátorrá (annak ellenére, hogy biztonsági rendszereket ad el civilben), teljesen nevetségessé válik a figura. Lena Headeyvel (Mary) meg az a legnagyobb probléma, hogy könnyen felejthető. Nagy kár érte. Az egyetemista csapat vezetőjét alakító Rhys Wakefield pedig csak egy olcsó Ledger-féle Joker utánzat mindenféle karizma nélkül, arról nem is beszélve, hogy a karaktere is elcseszett, mert a jelentősége elsikkad a még finálé előtt.
[spoiler] Kiírom, mert meglepetésnek szánják a filmben, de csak a csecsemők nem számítanak rá: szóval a végső dínom-dánomért az irigy szomszédok felelősek, akik Hawkék tehetőssége miatt szívják a fogukat, így a lehetőséget (szabad a bejárás a házukba) kihasználva előbb megmentik, hogy aztán maguk ölhessék meg főszereplőinket (logikus). De a gyámoltalan homeless végül közbelép, mert megkedvelte őket (bizonyára szereti a szado-mazot, mert rendesen megkínozták korábban), így végül szépen kivárják a reggel 7 órát gyilkolászás nélkül. Majd vége.
- folytatódik a spoilerveszély! -
Mindezt csak azért írtam le, mert benne volt egy ütősebb, bár kétségkívül klisésebb befejezés lehetősége is a filmben: ahogy másnap, az immáron ismét békés kis kertvárosi életüket élő emberek folytatják az életüket a megszokott mederben. A film eleji Mary és Mrs. Grace Ferrin (Arija Bareikis) sütivel kínálós, mézes-mázos jelenetét meg kellett volna ismételni, mert szerintem ez adta volna a legnagyobb pofont a nézőnek. Így meg max azon agyalhatunk, hogy ha 7:01-kor nyírták volna ki főhőseinket, az ugyan kinek tűnt volna fel? [spoiler vége]
Mindent egybevetve fáj a szívem, de legjobb indulattal is csak egy közepes produkcióról beszélhetünk, noha azért a minimál költségvetésből még ezt is nagyon szép dolog volt összehozni. Azonban az is igaz, hogy a hibákért a forgatókönyv a ludas és mivel ebben az esetben spekulatív szkriptről beszélünk, nem kifejezetten a pénz, inkább a tehetség hiánya az, ami miatt nem lett az, ami lehetett volna. Ismét bebizonyosodott, hogy egy jó filmhez egy ötlet önmagában kevés - bár a producerek ezt nyilván pont leszarják, mert a tehén bizony bőségesen tejelt.
