Avagy SUBi-DUBi yeah! A Filmünnep alatt a számos program közül én ezt a beszélgetést választottam, amit a Vox Mozimagazin főszerkesztő-helyettese, Tóth Csaba moderált. Három hazai forgalmazó képviselői, a "Vissza a feliratos filmeket a mozikba" petíció elindítója, Erdélyi Tamás, valamint a csekély számú nézősereg vettek részt a kb. 1 óra hosszan tartó eseményen, amit igazából a helyzet egyértelműsége miatt én nem is tekintenék vitának (ez lesz itt most kifejtve). Ezért a végén már a felek csak önmagukat ismételték újra meg újra, de nem baj, mert így legalább jól megjegyeztem.
Szinkronpárti vagyok - kövezzetek meg érte. Tudok angolul és mégis. Persze elvárom a minőségi munkát és mostanában a kelleténél többször csalódok e tekintetben, de még kitartok amellett, hogy a magyar szinkronra igen is szükség van. És most nem annak a pár 100 szinkronszínésznek próbálom a munkáját megtartani, egyszerűen úgy gondolom, hogy egy jó szinkron hozzáadhat valami pluszt az eredeti műhöz (a rossz meg nyilván elvehet belőle). Most tehát sorra veszem a leggyakoribb érveket és ellenérveket, hátha kisül belőle valami okosság.
Fontos tisztázni, hogy a mozis szinkron és a DVD szinkron közt van minőségbeli különbség (szinkronszínészek, esetleg az elkészítésre fordított idő, stb), így előbbi egy kicsit drágább, de ez az olló egyre inkább kezd bezáródni, köszönhetően például annak is, hogy a kópiagyártás költsége egyre kisebb. A szinkront - mivel a DVD-re amúgy is el kell készíteni - pedig inkább bevállalják már a kisebb forgalmazók rögtön a mozis idényre, mert (bár pontos adatot sosem lehet kapni, tipikus "mi lenne ha" eset) biztos, hogy több ember ül be rá, ha magyar nyelven beszélnek a filmben. Ez a tendencia egyébként most figyelhető meg a legjobban, nemrégiben volt az Aeon Flux blognak egy jó kis összeállítása, hogy mi várható még az idén a bemutatott filmek hangsávját illetően.
Tehát a forgalmazók a technika fejlődése és olcsóbbodása révén már simán be mernek fektetni a szinkronba a mozipremier idejére, mert azt a plusz pénzt képes visszatermelni a szinkronizált vetítésekre mutatott nagyobb igény. Az igény, amit a mozik is felismertek és akiket szinte mindenki kihagy a képletből... Bizony, mert a moziknak is van beleszólása a dolgokba! Ha egy forgalmazó rendelkezik feliratos és szinkronizált kópiákkal is, akkor küld a moziknak egy levelet és az ottani vezetőség eldönti, hogy melyikből kér be. Így fordulhat elő az, hogy ezek többségében kizárólag szinkronnal vetítenek egy egyébként felirattal is létező filmet.
Az Aréna és a MOM Park mozik azok, amik tradicionálisan vetítenek felirattal, esetleg eredeti nyelvvel is filmeket, ők is csak azért, mert a legtöbb külföldi az ő vonzáskörzetükben él. Szóval mára már az esetek túlnyomó többségében nem probléma, ha valamit bemutatnak szinkronizáltan, mert nagy valószínűséggel játssza egy-két mozi felirattal is. Jah, hogy az messze van? Hát, barátom, itt az idő elfogadni, hogy kisebbségben vagy, mert az összes bevételi adat és az általános vélekedés is azt mutatja, hogy bizony a szinkronra sokkal nagyobb az igény.
Ne áltasd magad, a mainstream filmek forgalmazói és a hatalmas multiplexet üzemeltető cégek nem kultúrmissziót végeznek, ezek bizony kőkeményen profitorientált vállalatok, azaz a többség igényét igyekeznek kielégíteni. Ha ők úgy látják, hogy nem éri meg feltenni a kínálatra bizonyos filmekből a feliratos verziót, annak bizony megvan az oka. Sajnos a petíció aláírói közt is sokan vannak olyanok, akiknek csak a szája nagy - ezt ismét a bevételi adatok támasztják alá.
Forgalmazó és a mozik kilőve, foglalkozzunk egy kicsit a nézőkkel. Az átlag magyar ember egyszerűen hozzá van szokva, hogy a saját nyelvén nézze a tv-t. Jöhetnek az elborult agyúak a kommunista propaganda-fegyveres összeesküvés elméleteikkel, a magyar attól még szinkron nemzet marad. Ezen változtatni komoly népnevelés révén lehetne csak, de a kereskedelmi csatornák korában ez még Tom Cruisenak sem menne, a misszió annyira impássziböl. Ha meg például olyasmit akarnánk elérni, hogy a forgalmazók fogjanak össze és mostantól ne készítsenek mozis filmekre szinkront... Bumm! Kartell! És nem a Gangxta Zoli féle, hanem az, amit csúnyán büntet a versenyhivatal.
A magyar ember átlagban nem beszél egy egész idegen nyelvet. Szomorú, de igaz. Ezen nyilván változtatni kellene, de rossz helyen érvel az, aki a mozis kínálat megreformálásáért küzd. A forgalmazók magánkézben vannak és nincs az a kormány, amelyik nem "art" filmre adna bármiféle támogatást - még az Art mozik sem kapnak eleget. Valószínűleg a támogatás megkurtításával ezek be fognak zárni. Ilyen világban élünk, ezt úgyszintén nem árt elfogadni.
Szoktak jönni a félrefordításokkal, de elárulok egy titkot: a feliratot is fordítják, ugyanúgy lehetnek benne hibák. Igaz, a szemfülesek tudják maguknak korrigálni, ha megy mellette az eredeti hang, de talán még bosszantóbb az, amikor látod és hallod, hogy rosszul van fordítva, mintha átadnád magad a szinkron egyszerűségének. A feliratfordítás a szinkronfordítás viszont két markánsan különböző mesterség, mindegyiknek megvannak a maga szabályai. Feliratnál például a Halálos fegyver-féle gyors vitákat szinte lehetetlen visszaadni (ezt a forgatókönyvekben is sajátos módon oldják meg, két szöveg fut egymás mellett), mert bizonyos ideig kint kell lennie az egy adott idő alatt elolvasható és felfogható szövegnek.
A szinkronnál meg nyilván csúnya szóval élve adlib-elni kell a szöveget, azaz kb a megfelelő szótagszámú mondókára kell fordítani, hogy a szinkronszínész gond nélkül fel tudja mondani. Ez persze azzal jár, hogy nem szó szerint (úúúúristen!) lesz tolmácsolva a film mondandója, de néha még ez is jobban sül el... Persze hangsúlyozom, ehhez hozzáértő szakemberek, elegendő munkaidő és pénz kell, mert anélkül vállalhatatlan lesz az eredmény. Persze a tré mindig olcsóbb, de a forgalmazók sem hülyék annyira, hogy aljamunkával készített minősíthetetlen szinkronnal küldjék a filmet a nézőknek, mert hosszú távon nem megérős a buli.
A szinkronpártiak klasszikus érvelése például a Frédi és Béni szinkronja, vagy az Asterix és Obelix: Kleopátra küldetésé - mindkét esetben a fordító hozzáadott valami elképesztő pluszt, a verses forma pedig a szinkronszínészeknek is megkönnyítette a dolgát. Vagy klasszikus magyar hangok tekintetében a Bárányok hallgatnak Anthony Hopkins szinkronját szokás emlegetni Sinkó Lászlóval, vagy a Dzsungel könyvéből Balut Csákányi Lászlóval, stb. Magyarra fordítva a szöveget a sajátos magyar hangsúlyozással pedig minden magyar egyformán élvezheti a külföldi produkciókat is.
Ha eredeti hangon nézed a filmet, akkor egy össznépi kulturális élmény részesévé válsz, hangoztatják a felirat pártiak. "Say 'what' again!" - hogy a Ponyvaregény klasszikus sorait hozzam példának. De ezzel megint csak az a probléma, hogy akik nem tudnak angolul, azok úgysem figyelnek az eredeti szövegre, mint ahogy én sem tudok francia filmből idézni, hiába néztem felirattal. Sőt, azt sem árt belátni, hogy az emberek viszonylag csekély százaléka mozibuzi annyira, hogy lépten-nyomon klasszikusokból idézgessen. Aki meg tényleg fanatikus, az úgy is talál módot, hogy eredeti hanggal nézze.
Mert a DVD kiadások, ha nem a teszkó turkáló-részlegére vannak szánva, bizony rendelkeznek minimum két hangsávval, szóval bárki megveheti a magyar verziót, mert nem muszáj szinkronnal néznie a fimet. És nem, emiatt biztosan nem lesz drágább a kiadás, mert a szinkron árát azok a vásárlók bőségesen visszatermelik, akik csak emiatt hajlandóak megvenni az adott kiadványt.
A blockbusterek esetén 99%, hogy eredeti és magyar nyelven is mozikba kerül a film. Hogy mi az a maradék 1%? Nem, nem a Gravitáció. Bármennyire is furcsán hangzik, a Gravitáció rétegfilm, annak volt szánva, nem várt siker az övé. A kritikusok felkapták, a reklámokra rágyúrtak és most örülhetnek a nagy zsozsónak a producerek. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a filmeket a forgalmazó még a sajtóvisszhang előtt megkapja, előzetesen kell dönteni szinkron vagy felirat kérdéséről, meg még egy csomó más dologról is természetesen. Egyébként ez a film már csak azért is különleges, mert itthon kizárólag 3D-ben adják és a 3D-s felirat már egy jóval drágább technológia, de ezt most nem a forgalmazó, hanem a gyártó stúdió állta.
És ha már a gyártó stúdiókról van szó: bizony a legtöbb elég keményen ellenőrzi (főleg az animációs filmeknél), hogy a megfelelő szinkronhangokat választották-e ki a projektre. Van egy kelet-európai emberük, aki, mivel pl.: magyarul nem tud pusztán az orgánumok és a hangsúlyozások alapján dönti el a hangmintákról, hogy az megfelelő-e a feladatra. Mert igen, ezek sokkal fontosabb dolgok, mint a tényleges szöveg és ezért is fontos a megfelelő szinkronszínész felkutatása, hogy a lehető legjobban (vagy leghűbben) közvetítse az eredeti színész minden megnyikkanását. Szóval "fentről" is van egy elég jelentős szabályozás. Ha például szinkronnal akarnak itthon bemutatni egy filmet és ezzel a filmet gyártó stúdió nem feltétlenül ért egyet, kőkemény matematikával kell megindokolni, miért gondolja másképp ezt a hazai forgalmazó.
Felhoztak még pár személyes élményt/véleményt is a forgalmazók képviselői: egyikük például Angliában nőtt fel, így perfektül beszéli a nyelvet, mégis, ha felirattal nézi a filmet, akarva-akaratlanul is elolvassa a szöveget és így esetleg lemarad bizonyos képsorokról, ami a feliratellenzők egyik leggyakoribb érve. Ugyanígy a másikuk szintén perfekt angol, de ez pl.: francia filmeknél nem sokat ér, így ott ő kénytelen olvasni a szöveget (és ezt nem szereti), szóval megint ugyanott vagyunk, mint az első esetben. A diszlexiásokról, lassan olvasókról már nem is beszélve. Sőt, valakinek nagyon nehéz dekódolni a szöveget, amit olvas - ő úgyszintén nem kap a feliratos filmek nézése közben teljes moziélményt, hiszen azt se fogja tudni, miről van éppen szó.
Amiről nem esett szó a beszélgetésen, az a kalózkodás hatása. Mert az eredeti nyelvű verzió gyakran jóval hamarabb megjelenik a torrenten. Aki pedig nagyon kíváncsi egy filmre, az engedhet a kísértésnek és megnézi otthon. Tehát hiába szereti valaki a feliratos filmeket, ha nem fizet érte, nem ad erről visszajelzést, nem támogatja azokat. Otthonról ugatni meg mindenki tud. A másik (feltételezhetően lényegesen kisebb) csoport pedig megnézi otthon felirattal és ha tetszett, akkor esetleg elmegy moziba és fizet a szinkronos verzióért...
Szóval hogy állunk most? A legtöbb filmből kétféle verzió készül a mozipremierre (az animáció nyilván kivétel, mert ott a kisgyerekeket célozzák meg) és az a ritkább eset, ha valamit kizárólag magyar nyelven bocsátanak a mozinézők rendelkezésére (én speciel a Családi üzelmeket nem találtam a mozis kínálatban feliratosan, pedig a másodszori megtekintéskor eredeti hanggal is érdekelt volna. Nyugi, túléltem azért). Vannak olyan mozik (Aréna, MOM), ahol szinte mindegyik bekerülő filmből vetítenek eredeti nyelvű, vagy magyar feliratos verziót. Igaz, ezek lehet, hogy messze vannak, de a mozis vállalatoknak csak úgy éri meg, ha koncentráltan, a sok külföldi lakta zónák körzetében lévő mozikra korlátozzák az ilyen kópiák vetítését. A forgalmazók igyekeznek kielégíteni a filmnézők igényeit és hát az a nagy büdös helyzet, hogy a szinkronra sokkal nagyobb az igény...
Ha tökéletes világban laknánk, akkor minden filmet kétféle kópiában küldenének szét a forgalmazók. Mindenki venné a fáradtságot, hogy utánanézzen, hogy hol vetítik az adott mozit felirattal és hol szinkronnal és saját belátása szerint döntene. Egy tökéletes világban minden esetben magas minőségű szinkron készülne, amire nem sajnálják a pénzt a hazai forgalmazók. Egy tökéletes világban a fordítóknak (legyen az felirat-, vagy szinkronfordító) elegendő idejük és filmes ismeretük lenne minden projekt esetén, amivel megbízzák őket. Egy tökéletes világban minden külföldi színésznek egy saját magyar hangja lenne, aki egy életen át rendelkezésre áll az illető legújabb filmjei kapcsán és minimum túl is éli őt. Egy tökéletes világban senki sem hőbörögne a nyilvánvaló miatt és nem írna alá olyan petíciókat, amik mellé nem áll ki tettekkel. Egy tökéletes világban már több ezer lájkolója lenne a facebookos oldalamnak :)
Lisztes
Olvasni és hallgatni való a témában:
