Bár az Akadémia tagok az idén az átlagosnál korrektebben szavaztak az Oscar-jelölésekre, azért volt egy-két filmcím, amire felkapta a fejét az ember. Azt most csak érintőlegesen említeném meg, hogy sok-sok jó film, rendező és főleg alakítás maradt ki a a jelöltlistáról: a Szörny egyetem hiánya nyilván sokak számára furcsának tűnhet még akkor is, ha nem ez a legjobb Pixar mese és nem ér fel az első részhez. Gondoljatok bele: tavaly a nála sokkal gyengébb Merida, a bátor még a szobrot is elvihette...
2 animációs film került a legjobb 5 közé, amire nem feltétlenül számítottam volna: az egyik a Croodék, ami egy aranyos, meg látványos mese, de semmi több, a másik pedig a mai bejegyzés témája, az Ernest és Célestine. Hallottál már róla valamit? Nem, igaz? Az olaszok Pinokkiójának is nagyobbak voltak az oddsai, mint ennek az egyébként kedves francia kis történetnek (oké, az alapanyag belga), ami tavaly a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon megkapta a diákzsűri különdíját.
Egy olyan világban járunk, ahol vannak medvék, meg vannak egerek: előbbiek a föld felett, utóbbiak pedig alatta élnek és mindkét társadalom retteg a másik példányaitól. Az egerek attól tartanak, hogy a nagy és gonosz medve megeszi őket, a medvék pedig... izé... félnek az egerektől és kész. Célestine egy kis egérlány kiválóan rajzol és fest, de sajnos a társadalmi nyomás hatására átlagmunkát kell vállalnia: medvebocsok fogtündéreknek kint hagyott fogait kell leszállítania az egérfogászatra. Egyszer, egy balul sikerült begyűjtés során csapdába esik egy kukában, ahol másnap az éhségtől kopogó szemű medve, a zenész Ernest talál rá, akivel sikerül összehaverkodniuk.
Az animáció szerintem elképesztően szép, igaz a kommerszhez szokott szemnek furcsának tűnhet. Bár a konkrét technikáról nem találtam semmi infót, egy, a témában jártas ismerősömet megkérdeztem és szerinte a háttér szinte biztosan vízfestékkel van megoldva, míg maguk a karakterek számítógéppel vannak ugyan animálva, de azokat is vízfestékkel színezték. Hogy őt idézzem: "az animáció az akvarell légiességét vissza tudja adni", jelentsen ez akármit is.
A sztori viszont... minimum vegyes érzelmeket váltott ki belőlem. Egyrészt elfogadom, hogy az alapgondolatot, miszerint nem jó, ha az ember előítéletes, nem lehet elég korán elkezdeni a gyerekek fejébe tömködni, másrészt az újszülötteknek minden vicc új, szóval hiába készült már sok hasonló film, mindig lesz értelme újakat csinálni, amikkel ezt a korosztályt célozzák meg. Mármint feltételezem, hogy nem csak a díjak bezsebelése véget és nem csak a szűk, "műértő" közönség kedvéért hozták tető alá ezt a projektet.
Mert igaz, ami igaz, ez a film 2012-ben debütált és az USÁban is csak annyi ideig adták a mozik limitáltan (konkrétan egy hétig), hogy lehessen egyáltalán nevezni az Oscarra. A világszintű terjesztés is várat még magára, de szerintem mindhiába, mert ha a forgalmazók arra várnak, hogy elvigye az aranyszobrot, akkor csalódni fognak. Itt bizony Jégvarázs - The Wind Rises meccs lesz, nagyon meglepődnék, ha egy nevető harmadiké lenne a győzelem.
A másik ok a terjesztés ellen pedig az animációs technika, amivel készült. Ezt ma már nagyon nehéz eladni. Hiába ötletes, hiába igényes és hiába volt sok munka vele, még én is nehezen vettem rá magam, hogy megnézzem. Pedig ha nem is kell Pixar-szintű kreativitásra számítani, akad benne jó pár érdemes momentum. És persze akad benne sok-sok kiszámítható és talán túlságosan szájbarágós dolog is, de még egyszer hangsúlyozom: ezzel a sztorival a fiatal generációt lőtték be nézőközönségként.
Egyfelől tehát nagyon tudom ajánlani: az előítéletes gondolkodásmód ellen hoz fel érthető érveket, legyen szó rasszizmusról, a különböző kasztok, vagy vallások miatt kialakult társadalmi különbségekről, vagy bármi egyébről. A medvék és az egerek sajátos világába ezt mind bele lehet látni. Ráadásul kevesebb, mint 80 perces, szóval időben is vállalható, valamint nem elhanyagolható az sem, hogy (főleg vizuálisan ugyan, de) eléggé humoros és kedves kis darab. Másfelől viszont a sztori szempontjából valószínűleg nem fogsz új élménnyel gazdagodni és hiába rengeteg munka vízfestékkel megcsinálni egy ilyen filmet, ez önmagában még kevés ahhoz, hogy remekmű váljon belőle.
