Ismét eltelt egy év a blog életében. Egy meglehetősen mozgalmas év szerencsére, bár sajnos néha komoly áldozatokat kellett hoznom, ami sohasem túl jó dolog. De még itt vagyok, és ha már nem is olyan rendszerességgel, mint korábban, még mindig ontom magamból a cikkeket. Úgyhogy a tavalyi évhez hasonlóan jöjjön most is egy vissza-, és előretekintő a bloggal, és velem kapcsolatban:
Talán ami a legjobb, és egyben a legrosszabb dolog is: a blognak köszönhetően munkát szereztem. Hát igen, sosem lehet tudni, hogy milyen kapukat nyitsz meg magad előtt, ha belevágsz a blogolásba. Azért a legjobb, mert (surprise, surprise) lett munkám (pénzt keresek, meg minden), és azért a legrosszabb, mert emiatt kevesebb időm lett a bloggal foglalkozni (már nem tudom tartani az 1 cikk/napos normát). #firstworldproblems
(Ez egy kicsit meg is látszik a statisztikáimon a tavalyihoz képest)
Meg persze így már sajtóvetítésekre is ritkábban jutok el (a szívem szakad meg), de mivel egy mozit üzemeltető cégnél dolgozok, fél áron ülhetek be mindenre, szóval valamilyen szinten kárpótolódtam. Kár, hogy a diákigazolványom megszűnésével ez a kedvezmény nem annyira látványos... Ami egy kicsit jobban fáj, hogy idén kimaradt a Miskolci Cinefest, amit 2013-ban nagyon, de nagyon szerettem, és tök jó lett volna (a gyengébb felhozatal ellenére is) ismét részt venni rajta. Bár ez most nem kimondottan a munkám miatt alakult másként...
...hanem mert filmet forgattam. Igen, az idei év legizgalmasabb vállalkozása, amit sok hajszálam bánt, de végül csak sikerült megvalósítani: leforgattunk egy amatőr bocsánat: független filmet. Az én forgatókönyvemből. Az én rendezésemben. És sajnálatos módon (javarészt) az én operatőri antitehetségemmel. És bár eredetileg még ebben az évben be szerettük volna "mutatni", az utómunkálatok kiccsit lassabban haladnak a vártnál, de én bízom benne, hogy 1-2 hónap múlva már a fél ország világ látni fogja. Addig is itt A FILM FACEBOOK OLDALA, tessék lájkolni, meg minden.
És többek között ennek is köszönhetően, kicsit komolyabb kapcsolatok alakultak ki köztem, és más hasonló beállítottságú bloggerek között... Aminek hála még két (számomra) fontos, a bloghoz/filmekhez kapcsolódó esemény történt: A hetedik sor közepe által megrendezett filmkvízeken 4-ből 3 alkalommal jelen voltunk:
Az elsőn a Danialvesből, Santino89-ből és belőlem álló csapat megosztott harmadik helyet ért el, amit végül a szétlövésen negyedikre váltottunk, de egy három fős kompániától ez is szép teljesítmény volt, lévén előttünk csak 4 és 5 fősek végeztek.
A második kimaradt a már említett forgatás miatt, de a harmadikon visszatért a banda, kiegészülve Lazók György kollégánkkal, és finoman kifejezeve magamat, elkentük a mezőny száját egy magazbiztos első hellyel.
A negyedik kvízre ismét hárman maradtunk, ráadásul Gyuri nem ért rá, Santi pedig lebetegedett, így a Movietanktól, egészen pontosan Sparrowtól jött a segítség, és így hárman végül a második helyig jutottunk, egy ponttal lemaradva a nyertes (5 fős) csapattól. Remélem, hogy ez a jó kis filmkvízesdi a továbbiakban is folytatódik, mert én baromira élvezem.
Végezetül pedig elindult a Tutimegmondó podcast is, amivel annyi meló van, mint a fene (alaposan megvágom a felvett anyagot, hogy minél gördülékenyebb hallgatnivaló legyen). Remélem, 1-2 év múlva bebizonyosodik, hogy megéri p*csölni vele, nem mintha magukat a felvételeket nem élvezném... Szerencsére van már annyi bloggerismerősöm, hogy ide is mindig tudok hívni új arcokat, és igyekszem is minél változatosabbá varázsolni a vendéglistámat. A podcastek EZEN A LINKEN érhetőek el, és januárra tervezem még, hogy ne csak a youtube-on, hanem mp3-ban is hallgatható legyen...
És ezzel át is térhetünk arra, hogy mik a terveim jövőre, hiszen a tavalyi hasonló jellegű irományomat is élvezet visszaolvasni. Lisztes, a kis naiv... Na, szóval 2015-re mér tutibiztosanhótzicher, hogy elérem az 500 lájkolót a facebook oldalamon, mert most már tényleg nem járok olyan messze... Szóval töretlen lekesedés és magas színvonal a cikkekben, és a podcastben (ez utóbbit ténylegesen csúcsra járatni, mert meg kell tanulnom beszélni), kicsivel több kooperáció más blogokkal, egy újabb dizájnváltás, de ez sajnos nem rajtam múlik, mert ha én értenék a PS-hez, már megcsináltam volna...
Előkészíteni egy újabb filmtervet, hiszen "ezt nem lehet csak úgy abbahagyni", esetleg forgatni egy rövidfilmet - ehhez azonban kell még néhány felszerelés, többek között egy bivalyerős asztali gép, de hát azt nem mérik olyan olcsóért... Vagyok olyan szerencsés helyzetben, hogy bármely más évben tudnék rá szánni, de a 2015-ös ennél különlegesebb: ugyanis megházasodok, szóval vége lesz a csodás legényéveknek... Ráadásul önként, és dalolva vetek véget nekik, hát nem durva?
Várok minden kedves olvasót vissza jövőre! Boldog Új Évet Kívánok!
