A blog podcastjében már korábban terítékre került ez a film, amit IDE kattintva érhettek el.
David Fincher a 80-as évek közepén kezdte a filmezést, és jómunkásemberhez méltóan mászta meg a ranglétrát: egy apróbb doku, majd pár videoklipp után került egy stúdiófilm rendezői székébe. A tapasztalatlan direktort nem művészként, hanem eszközként szerették volna használni a stúdió fejesei A végső megoldás: Halál forgatásán, de a nézeteltérések hamar kiütköztek, ezért is lett olyan az a film. Fincher nem is vallja magáénak az Alien saga egyik leggyengébb darabjaként számon tartott harmadik részt, úgyhogy nyugodtan tekinthetünk úgy a Hetedikre, mint az első Fincher-filmre.
Az első, és egyben a legjobb Fincher-filmre, ugyanis szerény véleményem szerint ez sikerült mind közül a legjobban. Tudom, ott a Harcosok klubja, de az valahogy nem tudott annyira sokkolni, nem tudott úgy bevonzani, mint John Doe, a vallási fanatikus gyilkos egy hetes ámokfutása. Ez ilyen magas szinten persze már csak ízlés dolga, de az tény, hogy a Hetedikben minden összejött, ezért aztán joggal csücsül ott az imdb top250-es listájának az élmezőnyében már jó ideje.
A történet egy meg nem nevezett, londoni időjárással bíró, Chicago és New York-hangulatú városkába repíti el a nézőt (valójában Los Angelesben forgatták, de meg nem mondanád róla). Mills nyomozó (Brad Pitt) frissen érkezik Summerset nyomozó (Morgan Freeman) helyére, aki épp visszavonul, de még pár napig marad, hogy utódja felvehesse a ritmust. Egy morbid gyilkosságsorozat veszi kezdetét, amiben a tapasztalt róka és a meggondolatlan újonc együtt kényszerül nyomozni.
John Doe úgy vált a filmtörténelem egyik legendás sorozatgyilkosává, hogy a vásznon lényegében egyszer sem láttuk őt gyilkolni. Kilétét nagyon sokáig titkolja a film, ha meg is jelenik, akkor is kalapban, az arcát nem mutatva ábrázolják. Sőt! A forgatás alatt sem szivárgott ki az őt játszó színész kiléte, így aztán Kevin Spacey örülhetett, mert nem kellett részt vennie a népszerűsítő-hadjáratban. Fincher okosan még a nyitókrediteknél sem írja ki, a film végeztéve azonban - a színészt kárpótoldandó :D - kétszer is szerepel a neve a stáblista megjelenésekor.
Fincher minden lehetséges rendezői eszközt bevetett: a már említett gyilkos-rejtegetés mellett nagy hangsúlyt fektetetett a hangulatra, a képi világra. Az eső megállás nélkül esik a filmben, csak az utolsó nap, a finálé alkalmával sőt ki a nap a még nagyobb kontraszt kedvéért (bár állítólag az eső kezdetben nem volt szándékos, de aztán Finchernek megtetszett a dolog). A nyomozás során mindig sötét helyeken, egy-egy helyen beszűrődő fénycsóvák mentén, lámpát nem kapcsolva bogarásznak a nyomok után főhőseink.
1995 Brad Pitt éve volt: a színész első Oscar-jelölését a szintén ebben az évben készült 12 majomnak köszönheti, aminek a forgatására kellett sietnie, ezért aztán rohamtempóban kellett haladni a Hetedik forgatásával szegény Finchernek. Nem mellesleg egyébként ez volt az első komolyabb dobása a produkciós cégnek, a New Line Cinemának, akik addig kisebb, "B" kategóriás filmeket finanszíroztak csak. A számításuk egyébként bejött, a Hetedik csak az USÁban megháromszorozta bevételben a gyártási költségeit.
A kisebb stúdió lehetőséget adott Finchernek a kibontakozásra, és ő ezt kiváló munkával hálálta meg. Az elején felmerült még Guillermo del Toro neve is a rendezés kapcsán, de a mexikói rendezőzseni végül nem vállalta el, pedig kíváncsi lettem volna, ő hogyan nyúl a forgatókönyvhöz... A könyvhöz, ami egy Hollywoodban addig ismeretlen szerző, Andrew Kevin Walker érdeme. Nem volt egyszerű dolga eladni a 3 év leforgása alatt fogant szkriptet az eléggé baljós befejezése miatt, de kitartóan próbálkozott, és egyszer csak összejött neki...
Hogy miért nagyszerű "főgonosz" a Kevin Spacey alakította John Doe? Mert azon felül, hogy hátborzongató nyugodtsággal adja elő minden mondandóját, és hogy precízsége, és türelme rendkívül tiszteletre méltó, az egyik legfontosabb kikötésnek is megfelel: alapvetően ugyanis ő úgy gondolja, hogy jót cselekszik. Ahogy Darth Vader is csak a fiával közösen szeretne uralkodni, és rendet szeretne a galaxisban, úgy Doe is rendet szeretne a városban, ő is csupán arra vágyik, hogy az emberek belássák végre, mennyi bűn közepette élik az életüket.
A Hetedik azon kevés filmek táborát erősíti, amiket mindenképpen látni kell legalább egyszer az életben. Egy zseniális (és kegyetlen) történet zseniálisan megrendezve és eljátszva - ritka, hogy ennyire szerencsésen állnak együtt a csillagok. Pedig első ránézésre csak egy szimpla beteg agymenésnek tűnhet, de a kirakós darabja baromi ügyesen állnak össze, a karakterábrázolások jól el lettek találva, és a lezásárnál kevés nagyobb katarzist éltem át eddig életemben. Bár lehet, hogy nem ez a legjobb szó rá :)
