-Korábbi munkám 2013. február 13.-ról, a facebookról átmentve-
A Die Hard széria harmadik része is úgy kezdte, mint eddig mind a 4: nem Die Hard filmként. Az eredetileg "Simon mondja" címre keresztelt forgatókönyvre esett végül a választása a producereknek, akiknek minden vágyuk volt az, hogy elkészítsék a széria harmadik részét. A szkript megfordult már máshol is, többek közt a Halálos fegyver filmek negyedikjeként is próbálkoztak vele, míg végül a főszereplő nevét átírták John McLanere az írók. És milyen jól tették. John McTiernan visszatérése és egy jól megírt spekulatív szkript új életet lehelt a Die Hard filmekbe, feladva a leckét ezzel a magyar fordítóknak a cím tekintetében rendesen.
Habár úgy tűnik szakítottak pár hagyománnyal, és az iskolaszezon történetbe foglalása miatt például a Karácsonyt a vénasszonyok nyarára cserélték, ez a film rengeteg helyen megidézi (sokkal szofisztikáltabban, mint az első folytatás) a Drágán add az életed!-et. Ami nagyban köszönhető annak, hogy az első rész rendezője visszatért, így abszolút értő kezekbe került minden. Többek közt magát a Karácsonyt is kétszer megemlítik (ebből az egyiket a magyar szinkron nem adja vissza), visszatér a McLane vs Gruber szál, Holly és John ismét külön élnek, újra terroristaakciónak álcázott rablásról van szó (csak a tét emelkedett), atlétában, izzadtan, véresen és koszosan rohangál McLane, mint a mérgezett egér és talán az egyik legszebb apróság, hogy ismét 2 tölténye marad Johnnak a végére, hogy végezzen a rosszfiúkkal.
Szóval egy new yorki robbantás után az elkövető hívja a rendőrséget, mert neki John McLanere van szüksége. Miután előkerítették, rögtön ki is küldik az ismeretlen utasítására a Harlembe egy "Gyűlölöm a niggereket" táblával a nyakában. Ekkor siet a segítségére a Samuel L. Jackson által alakított Zeusz (villanyszerelő, érteeed), és megmenti az életét egy utcai bandától. A magát Simonnak nevező terrorista ezután különböző feladatokat ad McLanenek és újdonsült társának, amiket ha nem teljesítenek, akkor ismét bombát fog robbantani. Ez sajnos be is következik: a wall streeti metróaluljáró berobban, ami lehetőséget ad Simon csapatának, hogy az eredeti tervük szerint megcsapolják a világ aranykészletének egy tetemes részét, köszönhetően annak, hogy az összes rendőr az iskolákban kutat az újabb fenyegető bomba után. De John McLane nem szeret veszíteni...
A második részben túl komolyan vette magát mindenki, így a drámai pillanatok és kemény odamondások már-már saját maguk paródiájába fordultak át - szerencsére ebben a részben már sokkal több a humor, ami kifejezetten jót tesz ennek az egész new yorki maratonfutásnak. És pont amiatt, hogy nem veszi magát halálosan komolyan a film, sokkal inkább megbocsáthatóak, sőt, fel sem igazán tűnnek az apróbb logikai bakik, amikkel a második rész tömve volt. McLane sem az a buzgómócsing, mint a második részben volt, sokkal inkább hagyná az egészet a fenébe, ha Simon nem épp őt akarná mindenáron ugráltatni. A fejtörők és különböző egyéb játékok is hozzáadnak valamit az egészhez, no és nem mellesleg remekül működik a McLane-Zeusz párosítás is.
A funtölteten túl azért egy okosan kigondolt terrorista akciónak álcázott rablást mutat be a film és szinte végig logikusan rágja körbe a dolgokat, és ha van egy-két gyengébb mozzanata is a tervnek, a sok akció és jó dumák simán elfedik. Az, hogy a rosszfiúk egy lépéssel járnak a rendőrség előtt, sőt, kifejezetten igénylik az állami szervek tevékenységét - hiszen erre alapozzák az egész tervet - ismét csak az első részt idézi. A második részből nagyrészt hiányzó set-up és payoff megoldásokból ismét találunk jónéhányat (billenős kocsik, lottószámok, aszpirin), bár ezek inkább elősegítik a megoldást, nem a főhőst hátráltatják, mint a cipőlevétel vagy a magasságtól való félelem az első részben. De ez még mindig jobb, mint a semmi :)
Bruce Willis ebben a részben a legdzsónmekléjnebb, a koszos atléta és bagózás a legalapvetőbb védjegyeivé váltak a figurának, kár, hogy ezt azóta nem idézték meg az újabb részekkel. Az igazi nyereség azonban kétségkívül Samuel L. Jackson, aki nagyon jól játssza a rasszista, nagyszájú, de jószívű négert. Jeremy Irons is remek választás volt, passzolt hozzá a szerep és Alan Rickman után egy másik angol is német terroristát játszhatott a sorozatban. A rendőrség végre nem totál dilettáns, mint ahogy azt az előző két részből már megszokhattuk, a főfelügyelőnek helyén van az esze, csak épp ugyanúgy bedől Simonnak, mint mindenki más. De legalább teszik a dolgukat, ami mindenképp pozitívum a második rész erőltetett idiótái után.
A magyar szinkron szuper, remekül eltalálták a főbb karakterek hangját, de a fordítással akadnak problémáim. Az elején mindjárt kapunk olyan információkat, miszerint Simon a telefonban német szavakat használt - a gond csak az, hogy a magyar szinkronban egy árva német szó nem hangzik el, szóval ezt csak úgy el kell fogadnunk. A tökéletes angol akcentust mimikáló német katonát értelemszerűen nehéz lenne visszaadni, ez megbocsátható. Azt viszont nem tudom, mi volt a bajuk a Yippie-Kai-Yay Motherfuckerrel már megint, ebben a részben "Úgy kell neked, te halálmadár"-ra lett fordítva... Komolyan, egészen a 4. részig kellett várni, hogy egyszer normálisan lefordítsák ezt az egyébként a széria védjegyének számító mondatot.
A közönségnek (nagy többségnek) máig ez a kedvence, ebben biztos vagyok. Személy szerint úgy gondolom, hogy filmként még mindig az első viszi a prímet, de a funfaktora ennek a résznek a legnagyobb és úgy telik el a kicsivel több, mint két óra, hogy észre sem vesszük. Sajnos ahogy nézem a legújabb rész az első lesz a sorozatban, ami kevesebb, mint 2 óra játékidővel bír (97 perc), ami egyébként nem egy jó előjel. Tudom, változtak a moziba járási szokások, nem sokan szeretik a hosszú filmeket, de van, aminek meg kell adni a módját és rendesen fel kell vezetni ahhoz, hogy minden összeálljon. Holnap a nagyközönség számára is kiderül, hogy sikerült a legújabb rész. Eddig sajnos nem sok jót olvastam róla.
