Avagy a negyedik rész, aminek a nyitójelenete Budapesten játszódik (csak kár, hogy magát az akciózást nem itt, hanem Prágában vették fel, így be kellett érnünk néhány nagytotállal a városról). Ismét egy neves rendező kezébe került a projekt, Brad Birdébe, bár ő eddig csak az animációs fronton nyomult, Tom Cruise közbenjárásának köszönhetően végül megkapta a rendezői széket. J.J. Abrams ezúttal csak a produceri teendőkben segédkezett. Az egyetlen rész, amit először a moziban láttam...
Egy nagyon fontos változtatást eszközöltek a korábbi részekhez képest. Az Abrams-féle vonalon tovább haladva továbbra is igyekeztek a csapatjátékra építeni, de emellett megjelent a humor, ami korábban nem volt jellemző. Benji karakterének több szerep jutott, rengeteg vicces szituáció volt, lehetett röhögni azon, hogy valami nem úgy sült el, ahogy kellett volna - egy szóval életszerű (oké, azért ez pöttyet túlzás) volt az, ami a vásznon folyt. Ez szerintem nagyban megkönnyítette az akciószekvenciák befogadását és élvezését.
A történet szerint egy svéd rosszfiú orosz nukleáris kulcsokat szeretne lopni, hogy anarchiát szítva a világban picinyke lelkének jobb legyen. Ezt megakadályozandó Ethan Huntot kiszabadítja a csapata a börtönből és segítségével megpróbálják leleplezni a gazfickót. Csakhogy az túljár az eszükön, a Kreml felrobban és az IMF-nek kell elvinnie a balhét: Életbe lép a fantom protokoll, mely szerint a szervezet feloszlik. Ethan és csapata illegalitásba vonulva folytatja munkáját: csak magukra számíthatnak. Vajon sikerül-e megakadályozni a terrorista tervét?
Persze, hogy sikerül. De ne szaladjunk ennyire előre :) Szóval Brad Bird 3 magas minőségű animációs mese után átnyergelt az élőszereplős filmekre, ami igen csak jól sikerült neki: nemsokára két újabb filmmel is jelentkezik. A Mission: Impossible 4. részét remekül ütemezte, üres járatnak a nyomát sem látni a filmben, ugyanakkor van idő megemészteni az akciókat. Azokat az akciókat, amik szintén rohadt jól sikerültek. Az első rész plafonról lelógós jelenetének megidézését ugyan most először hanyagolták, de kaptunk helyette egy, a világ legmagasabb épületén folyó szabadmászást, ami annyira ütős lett, hogy akárhányszor rágondolok, elkezd izzadni a tenyerem a tériszonytól.
Hihető is kell, hogy legyen, hiszen tényleg ott forgatták, a mutatványokat tényleg Cruise csinálta, csak a biztosító köteleket vették ki később számítógéppel. És bár tény, hogy ez marad a legemlékezetesebb jelenetsor, ezen kívül még rengeteg izgalmas perc akad a filmben. A forgatókönyvírónak szokás szerint ki lett adva a parancs, hogy a 2 óra alatt a szereplők utazzák körbe a világot (ahogy az előző részeknél, vagy például a Bond filmeknél lenni szokott) és ezt az akadályt sikerrel átlépte: talán csak az utolsó, indiai akciózás erőltetett egy kicsit.
A színészfronton annyi változás történt, hogy az eddig betonbiztos szereplő Ving Rhames most csak egy cameo erejéig nézett be, az ő feladatát az előző részben megismert Benji vette át. Ahogy a Bond lányok is minden részben váltakoznak, úgy a Mission: Impossible kémnői is részről részre mások. Maggie Q után Paula Patton vetette bele magát az események sűrűjébe és ketten meglepően jó párost alkottak Tom Cruisezal. Új szereplő még Jeremy Renner is, aki szintén korrektül muzsikál, szerencséjére övé az eddigi legnagyobb másodhegedűs szerep Tom Cruise mellett a széria folyamán (már ami a terepmunkásokat illeti).
A rosszfiú front viszont harmatgyengére sikeredett ezúttal. A Tetovált lány filmekből megismert svéd Michael Nyqvist 2 szót, ha szól az egész film során, csak háttér információk alapján vagyunk kénytelenek tájékozódni vele kapcsolatban. Nem a színész hibája, hiszen a gonosz mosolyt ő hozza talán az egyik legjobban: egyszerűen nincs jelenete. Úgy meg azért eléggé nehéz bármit is kihozni a karakterből. Samuli Edelmann Wistromje mintha ott se lenne, csak értékes játékidőt rabol el a főnökétől (lásd a dubai-i események). Vladimir Mashkov a 'rossz, de amúgy jó' szerepében sem alakít semmi emlékezeteset, ráadásul az ő szála nélkül is simán működne a film.
De szerencsére vele együtt is működik: a Mission Impossible széria azon kevés filmsorozatok között van, ahol a 4. rész sikerült a legjobban (a Halálos iramban széria volt még így, de az ötödik rész később elhappolta a legjobbnak járó címet a negyediktől). Az ötödik rész előkészületei már folynak, ha marad a trend, akkor Tom Cruise ezúttal majd rövid hajjal próbál majd megoldani a csapata segítségével egy lehetetlennek tűnő küldetést, ahogy azt eddig a páratlan sorszámú részekben tette. A negyedik rész feladta a leckét, de remélem azért nem lesz lehetetlen küldetés még egy ennél is jobb filmet csinálni.
