A második világháború egy kevésbé ismert szelete a japánok elleni küzdelem Kelet-Ázsiában. Pedig ez egy sokkal érdekesebb, egzotikusabb helyszín, mint Európa. A Híd a Kwai folyón, noha eseményei ebben a korszakban, katonai környezetben zajlanak, mégsem tipikus háborús film. Nincsenek csaták, harci járművek, csak hadifoglyok, akikkel a japánok hidat építtetnek, illetve kommandósok, akik ezt a hidat fel akarják robbantani egy jó nagy adag plasztikbombával.
7 Oscar díjat nyert a 8 jelöléséből, egyedül a legjobb mellékszereplésért nem kapta meg a szobrot Sessue Hayakawa japán színész. '58-ban ez a film tarolt, egyszerre volt a gála "Avatar"-ja és "Bombák földjén"-je, elvitte a főbb díjak (film, rendezés, írás, férfi főszereplő) legtöbbjét és három technikait is odaítéltek neki. Nem is értem, hogy a legjobb díszletért miért nem jelölték egyáltalán: baszki, ezek egy komplett hidat felépítettek, hogy aztán lerombolhassák! Ja, hogy lelőttem a poént? Sorry.
Szóval a semmitől még kicsit délre, a dél-kelet ázsiai dzsungelben egy japán fogolytáborba egy rakás angol hadifogoly érkezik. A tábor vezetője, Saito ezredes munkára akarja fogni valamennyijüket, mert egy vasúti hidat kell felhúzniuk pár hónap alatt és ehhez mindenkire szükség van. A tisztek vezetője, Nicholson ezredes azonban elzárkózik a fizikai munkától és hiába a forró magánzárka, kitart az álláspontja mellett. Az építkezést természetesen ahol lehet, szabotálják a foglyok, amíg Nicholsont végre ki nem engedik: a fanatikus tisztnek ugyanis ezt követően sikerül rávennie az embereit, hogy építsék meg a legjobb hidat, megmutatva ezzel a japánoknak, milyen az angolok becsülete, munkája és morálja...
Nehéz összefoglalni ennek a több, mint 2,5 órás filmnek a tartalmát, mert tényleg annyi sok minden történik benne (ahogy a rendező, David Lean későbbi filmjében, az Arábiai Lawrenceben is): az ezredes sztrájkja, a híd építésének szabotálása, a másik főszereplő, az amerikai Shears szökése, a híd megépítése, az annak elpusztítására küldött kommandó toborzása és útja a célig, valamint a nagy finálé, ami, ahogy az egyik szereplő, Clipton őrnagy szavai remekül érzékeltetik: "Madness! Madness!". Hát igen... És bár valóságos események ihlették, a történet legnagyobb sajnálatomra a képzelet szüleménye.
A forgatókönyv a francia Pierre Boulle regénye alapján készült, aki maga is fogoly volt a háborúban Thaiföldön. Bár a könyvben ábrázolt brit tiszt, Nicholson ezredes a valóságban nem létezett, sokan úgy tartják, hogy karaktere a valódi ott tartózkodó rangidős tisztnek, Philip Tooseynak a kifigurázása. Holott Toosey bár jól megértette magát többek közt Saitoval is (igaz, ő valójában csak a második ember volt a japánoknál a táborban), az építkezés szabotálása mellett volt (például a fa elemekhez termeszeket gyűjtöttek, gyengére keverték a betont, stb...).
Az Oscart nyert forgatókönyvet két fekete listás író írta (ezt a "black list"-et nem szabad összekeverni azzal a The Black List-tel, ahol a legjobb, még filmként el nem készített forgatókönyveket gyűjtik össze). Carl Foreman és Michael Wilson a vádak szerint komcsikkal kokettáltak, szóval nem kaphattak kreditet a munkájukért. Csak később, mindkét író esetében poszthumusz ítélték oda nekik a szobrokat. Pierra Boulle kapta tehát a munkájukért az Oscart, de ő még csak angolul sem beszélt, a ceremónián sem jelent meg, Kim Novak vette át helyette a díjat.
Obi Wan Kenobi kicsit begolyózott: Alec Guinness zseniálisan formálja meg a határozott álláspontot képviselő angol tisztet, aki fel sem fogja, hogy tevékenységével az ellenséget segíti. A fináléban már teljesen torz személyiségként láthatjuk, aki a saját bajtársai ellen fordulva védené meg a japánok hídját. Igaz, a befejezés talán kicsit túl "hollywood-i": a könyvben bár a vonat belezuhan a folyóba, nem robban fel a híd, csak kisebb károkat szenved. Semmi ráeszmélés Nicholson részéről, semmi szimbolikus halál...
A filmben ábrázolt fogolytábor sok szempontból érdekes: bár szigorú őrség, de még kerítés sincs, a szökés a természetnek hála szinte lehetetlen. Ez utóbbi ellen dolgozik a hídon elvárt kemény munka is a raboktól, amitől hamar legyengültek: az eredeti hidak (mivel kettő volt, egy fa és később egy vasbeton) építésekor sok ember veszett oda, bár ez csak érintőlegesen jelenik meg a filmben... Nem véletlen a díjeső, a stabil hely az imdb legjobb 250 filmet felvonultató toplistájában, sem az "A" listás színészek (Guiness, Holden): a Híd a Kwai folyón egy grandiózus alkotás, amit látni kell.
