Az idei év talán egyik legnagyobb botránya köthető A feláldozhatók 3-hoz: pár héttel a hivatalos mozipremier előtt ugyanis már kikerült a netre egy meglehetősen jó, dvdscreener minőségű verziója a filmnek, így aki nem tudott várni, az otthon, a kanapén fetrengve kényelmesen megnézhette. Annak rendje és módja szerint Barney Rossék ordas nagyot zakóztak a tengerentúli mozipénztáraknál: egyrészt nyilván azért, mert a potenciális fizetőközönség egy része megnézte ingyen, másrészt azért, mert a netes körökben hamar elterjedt a film cseppet sem jó híre.
Nem kívánok tippelgetni, mert senki sem tudja biztosan, hogy mennyi kárt okoznak a stúdióknak a kalózok, és bizonyára megérezte ezt a film is, de ez a bukás kéremszépen kódolva volt. Mert ugye harmadszorra már nehéz lenyomni az ember torkán ugyanazt a kétes minőségű terméket. Sőt! Nem is ugyanazt, hiszen ha valamit szerettünk a 80-as, 90-es évek akciófilmjeiben, az az izzadtság szaga, az ízes káromkodások és a vér, ami egy PG-13 filmnél csak nagyon korlátozottan jelenhet meg a vásznon.
Pont ezzel az esszenciával kínált tehát kevesebbet A feláldozhatók 3., és a forgatókönyvet tekintve pont ugyanazt a sok-sok kínos "poénnal" és utalással operáló, mára már megszokottnak mondható arcát tolta felénk. Azt is be kell látni, hogy az egykori húzónevek ma már nem azok, nincs bennük meg az a lóerő, amire itt szükség volna. A fiatal generáció pedig még nem az (valószínűleg soha nem is lesz, max. a B filmekben), így hát a valóban ütős traileren kívül más aduász nem volt a készítők zsebében.
A sztori úgy néz ki, hogy... Barney egy baleset után lecseréli a régi bandát újakra, akik fogságba esnek, aztán a régiekkel kiszabadítják őket. Ennyi. A főgonosz pedig most az Expendables egykori másik alapítótagja, aki csalódva a kormányban eladta a lelkét az ördögnek, és baromi gazdag fegyverkereskedővé lett. Közben persze lőnek, robbantgatnak, a rosszfiúk meghalnak, az egysorosok puffognak, a jók meg a végén a kocsmában vigyorognak egy sort, meg ölelkeznek.
SPOILER Namost így a harmadik rész tájékán azt hiszem, hogy joggal merült fel bennem a kérdés, hogy mi az isten nyiláért hívják ezeket az embereket feláldozhatóknak, amikor egy nyamvadt tagjuk sem hal meg a filmekben úgy kb. soha? A kettesben legalább behoztak egy újonc hullajelölt figurát, aki fel is dobta a pacskert hamar, de itt... Már csak az hiányzott volna, hogy kiássák a sírból, és Wesley Snipes doki karaktere őt is visszahozza az élők sorába. MIÉRT NEM LEHET MEGÖLNI PÁR EMBERT? SPOILER VÉGE
Sok pénzt megadtam volna, ha egy kicsit földhözragadtabb keretek közt kapjuk a pofánkba a végjátékot, és nem azt kell bámulnom több, mint negyed órán keresztül, hogy a rosszfiúk lőnek, nem találnak, a jófiúk lőnek, és találnak. Mert ennél azért többről szólnak számomra az akciófilmek. Persze van egy kis közelharc, meg egy cseppnyi határidő-dramaturgiát is sikerült belecsempészni, de alapvetően mást sem látunk, csak egymás után vágott jeleneteket arról, hogy ez a pár akciósztár lelő embereket. Közben hol kisüt a nap, hol felhős az ég...
Arról nem is beszélve, hogy az egész lövöldözésnek az volna a lényege, hogy kijussanak a felrobbanni készülő épületből. No, és miután szinte már mindenki kijutott, visszamennek, hogy a tetőről lépjenek meg... Egyszerűen semmi, de semmi értelme nem volt. Technikailag sem vagyok feltétlenül elégedett az akciózásokkal: a CGI még mindig nagyon-nagyon béna, de egyébként sem követhető egy kósza pillanatig sem, hogy ki hol van, mit csinál, mire lő, honnan tudják, hogy az a tank már nem az ellenségé, hogy az a motoros velük van, stb...
Sokan szídják Banderas figuráját, Galgót, de szerintem az egyik legjobb dolog, ami a filmmel történhetett. Vicceske, és legalább visz egy kis életet a sok félholt közé. Snipes karakterét az elején kiszabadítják, majd kb. szinte rögtön kukázzák is, egyáltalán nem lesz belőle emlékezetes figura. Willis Churchét hanyagolták pénzügyi nézeteltérések miatt (napi 1 millió dolláros gázsi szerintem is erős egy kicsit), helyette Harrison Ford csatlakozott, de sajnos továbbra sem tudnak mit kezdeni a "rejtélyes múltú, kormánynak dolgozó" figurákkal. Egyszerűen cseppet sem érdekesek.
Egysorosok? Oh yeah! Schwarzi most cseppet sem tolakodóan idézi fel két klasszikus mondatát is, nem úgy, mint az előző részben, ahol a filmtörténelem talán egyik legkínosabb beszélgetése zajlott le közte és Willis közt. Stallone pedig Dredd bíró karakterét idézi az idei év eddigi legrosszabb, de pont emiatt rohadt jó beszólásával, amivel elbúcsúztatja Mel Gibson karakterét. Hiába no, ennyire rosszat csak a legjobbak képesek kitalálni, beleírni egy forgatókönyvbe, és nem kivágni, hanem egyenesen a moziba küldeni.
A magyar változat hozza az elvárható szintet. A magyar hangok ismét remekül passzolnak mindenkihez, egyedül talán Wesley Snipes járt volna jobban Galambos Péterrel, vagy Csuja Imrével Kálid Artúr helyett. A hatalmas pénzügyi buktából arra következtetek, hogy itt a vége, így aki teheti, az még egyszer utoljára nézze meg az akciótatákat a nagyvásznon. Pontosan be lehet lőni a minőségét, ugyanis ez a film se nem jobb, se nem rosszabb, mint az elődei. Kicsit kevesebb a vér, kicsit több a poén, de ennyi. Nem a legszebb búcsú, de szégyenkezni sem kell miatta.
U.I.: Azért kíváncsi lettem volna, hogy Mel Gibson mit tud kihozni ebből rendezőként...
