A várva várt (?) negyedik rész! Én, mint Jurassic Park rajongó furcsán ellentmondásos érzésekkel viszonyulok a folytatásokhoz. Egyrészt annyira szeretem az első részt, hogy tudom, bárki, aki hozzányúl, és franchise-osítja, az rosszat tesz vele, mert jobbat, de még ugyanolyat sem tudnak már sosem csinálni. Másrészt pedig én is ki vagyok éhezve újabb, és újabb dínós filmekre... Amikor 2001-ben megjelent a Jurassic Park III, az egyik újságban azt olvastam a jövőt illetően: "4 évente Jurassic Park".

Sajnos azóta nem 4, hanem 14 év telt el. Belegondolni is szörnyű. De végre itt van, megérkezett, méghozzá egy olyan sztorival, ami szerintem sok rajongónál kiverte kezdetekben a biztosítékot. Persze ehhez is hozzá lehet idővel szokni, de én nem "B" kategóriás szörnyfilmre emlékeztető JP-sztorit szeretnék látni, hanem a nagybetűs KALANDot, amit anno az első rész nyújtott. Megvan a szörnyfilmeknek is a maguk szépsége, hiszen például A nyolcadik utas: a Halál is bizonyítja, hogy ilyen alapötletből is sok mindent ki lehet hozni, de...

A Jurassic Park - most újat fogok mondani - nem szörnyfilm volt. Legalábbis én sosem tudtam egy kalap alá venni a King Konggal, meg az óriásanakondákkal, de még a Godzillával sem. Abban a filmben a dínók legalább annyi csodálatot, mint rettegést váltottak ki az emberekből. Egyszerre öntötte el a nézőt egy adag jó érzés, hogy milyen király lenne már, ha ez tényleg megvalósulna, és húzódott össze sokak gyomra a ravasz, na meg a hatalmas húsevők láttán, akik akkor még nem kellett, hogy sportból öljenek...

A Jurassic World elegánsan megfeledkezik a második és harmadik részről (nem neheztelek miatta), és bemutatja, milyen lehetett volna a park, ha elkészül, és üzembe helyezik. A probléma pedig abból adódik, hogy a látogatószám bár magas, annyira mégsem az, hogy a park elképesztően durva fenntartási költségeit fedezni tudják vele, ezért létrehoznak egy még nagyobb, még több foggal rendelkező, és éppen ezért még félelmetesebb dinoszaurusz-hibridet, reflektálva a modern kor mozinézőinek igényeire is.

Ez pedig igazából csak a kisebbik gond szerintem egy JP-fan számára. Mert biológusként tudom, hogy azért az nem ilyen egyszerű, hogy frankensteineset játszva összerakunk több állatfajból egy újat, pláne nem triviális, hogy a DNS-ét felhasználva a tulajdonságait is megkapja (bár ez a motívum már a JP-ben is megjelent a nyugat-afrikai békákkal). De oké, fogadjuk el, hiszen maga a dinoszaurusz-klónozás sem lehetséges, mert a DNS nem bírja ki annyi ideig, szóval az egész park ötlete egy meg nem valósítható ideára épült, de...

A tanítható raptorok vonalat - akármennyire is kúl dolog motorral az állatok között száguldozni - nem kellett volna erőltetni, pláne az eleve halálraítélt, kvázi biológiai fegyverként bevetendő részét a projektnek. Ez egy korábbi, joggal elvetett szkriptötletből maradt ránk... Jó, ha már muszáj volt belerakni, szerintem az alkotók kihozták ebből azt, amit csak lehetett. Speciel szerintem ehhez kellett az is, hogy a trailerekkel ránk ijesszenek, és így a "nem is olyan gáz, mint azt elsőre hittem" mondattal tudta a sok lelkes rajongó nyugtázni a szituációt (ezt a trükköt magyar kormány is gyakran alkalmazza).

A Jurassic Worldöt sokan másolatnak titulálják, mivel millió meg egy helyen megidézi a nagy elődöt - a régi park maradványai és az első részből sok kellék (és még az egyik állat is) visszatér, de a fene nagy csórásban Colin Trevorrow mégis rossz Spielberg-filmet másolt. Ez a sztori ugyanis rengeteg tekintetben hasonlít A cápa című film fenevadjára, ami bármennyire is hasonlónak tűnik, teljesen más motívumokkal dolgozik, mint az eredeti Jurassic Park.

Így végül létrejött egy másik hibrid is, ami a báját vesztett '93-as film, és a világ első nyári blockbusterének kapzsiság+sok fog elemeit vegyíti össze Jurassic World címen. Ám van egy óriási különbség e két Spielberg-klasszikus, és a mostani film között. Itt bizony mindent megmutatnak. Ez pedig baj. És ezt azért írtam tőmondatokban, hogy meglegyen a kellő súlya. Óriási probléma, hogy a fantáziánkat nem kell már egyáltalán használnunk, mindent készhez kapunk, és az egyetlen valamire való ijesztgetési formát az új Rexszel ellövik vagy 5x a film során, teljesen immunissá téve a nézőket.

És tudjátok, hogy mi az, ami még ennél is nagyobb baj? Az, hogy ez a film sorra dönti meg a bevételi rekordokat! A stúdióknál meg számokban gondolkoznak, és a képlet most azt mutatja, megvan a közel tökéletes recept, ezt kell folytatni, mert ebben van a pénz. Ezzel pedig csak egy gond van: most még úgy ahogy kihúzták a filmet a sz*rból a korrektül megírt és jól eljátszott karakterek (igen, én ezt le merem írni), de ez inkább kisebbfajta csodának számít...

Na de túl sok a nyivákolás, jöjjön, aminek jönnie kell. Sok hibát lehet találni ebben a filmben, és rengeteg helyen húzhatjuk a szánkat, de mégis működik! Arra a 2 órára újra gyereknek érezhettem magam, ráadásul hiába volt pont a holtidőszakban a vetítés (01:30-kor kezdődött), egy pillanatra sem pilledtem el, sőt! Nagyon gyorsan eltelt az a 2 óra! Szóval hiába az erősen szörnyfilmes jelleg, az idióta ötletek, és a mindent túl hamar felfedő kamera, sikerült a főzetet egy csipetnyi mozivarázzsal megfűszerezniük, így összességében kellemes élményként maradt meg a film, és jobbnak tartom, mint a másik két folytatást.