Mit is jelent pontosan a 22-es csapdája? Most lusta leszek, és a wikipédiáról bekontrolcékontrolvézem az eredeti regény szerzőinek a szavait, hiszen nála jobban ezt úgysem tudná senki sem megfogalmazni:

„Csak egy csapda volt, és ez a 22-es csapdája volt, amely leszögezte, hogy bárki, aki közvetlen és valós helyzetben saját biztonságára gondol, az döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelését, de ha kéri a leszerelését, akkor nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető. Orr lehet őrült, ha további bevetésekre megy, és lehet egészséges, ha nem megy. Ha egészséges, akkor viszont mennie kell. Ha megy, akkor őrült, és nem kell mennie; de ha nem akar menni, akkor egészséges, és mennie kell.”

Igen, ismét egy regényadaptáció, és igen, ismét egy II. világháborús film, méghozzá a jobbik fajtából. Lehet, hogy a regény elolvasása után sokan csalódásként élték meg, és az is lehet, hogy a nemlineáris történetszerkesztése is okoz némi fejtörést a néző számára, sőt, még az is lehet, hogy a kezdeti nagyonvicces hangulat teljes elkomorulása sem a lehető legjobb megoldás volt a készítők részéről, de azt nem lehet elvitatni A 22-es csapdájától, hogy egy nagyon vicces, nagyon eredeti, és nagyon (jó értelemben véve) furcsa film, amit érdemes megnézni.

A történet tehát a II. világháborúban játszódik a Földközi-tenger partvidékén, ahol egy csapat bombázó pilóta zűrös mindennapjaiba nyerünk bepillantást. Főhősünk az Alan Arkin által játszott Yossarian százados, akinek már nagyon elege van az életveszélyes küldetésekből, ezért le szeretne szerelni őrültségre hivatkozva, csak hát ugye, ha félti az életét, nem lehet őrült, ezért pedig nem szerelhet le... A bürokrácia, a mutyizás, és a káosz is szép lassan belengi a filmet, amiben senki sem normális. Egy kicsit sem.

Alan Arkinnak valamikor még volt haja. Döbbenetes. Méghozzá nem is akármilyen! Sötét, erős, bongyi haja. Be kell vallanom, hogy nekem eddig kimaradt az életemből a fiatal Arkin, mert bár láttam már korábban 90-es évekbeli filmjeit is, az én térképemre a Család kicsi kincse óta került fel (és azóta 9 frisebb filmjét is láttam). Tudom, nem tartozik szorosan a filmhez, de muszáj volt megemlítenem, hiszen egyébként egy nagyon is erős szereposztást sikerült összehoznia az alkotóknak, még a kisebb szerepekre is.

A mára már szinte teljesen visszavonult Charles Grodin, Bob Balaban, a Wes Anderson-filmek egyik állandó színésze, Art Garfunkel, a híres zenész, Martin Sheen, Charlie Sheen édesapja, Jon Voight, Angeline Jolie édesapja, Anthony Perkins a Psychóból, no meg persze a nagy öregek közül Martin Balsam, és nem utolsósorban Orson Welles! Mindez a nemrég elhunyt Mike Nichols rendezésében, aki a Nem félünk a farkastól és a Diploma előtt után forgatta le ezt a szintén klasszikussá vált darabot.

A 22-es csapdája szerintem a M.A.S.H. testvérfilmje, és nem csak amitatt, hogy ugyanabban az évben "látták meg a napvilágot". Mindkettő ugyanolyan laza, szatirikus hangnemben mesél a háborúról, és nem a csaták szörnyűségeire, hanem a tábori élet abszurd dolgaira, és a hülyéskedésekre helyezi a hangsúlyt, mégha előbbi a végére teljesen elkomorodik, és sokkal sokkolóbb dolgok történnek benne, mint utóbbiban. Azért aggódni nem kell, mindkettőben a szórakoztatásé a főszerep, és sokat lehet rajtuk röhögni.

Nem tagadom, a humorát azt szokni kell, én valahová félútra tenném a Dr. Strangelove-féle vonal, és a Monty Phyton szkeccsek közé, és talán pont emiatt nem lehet olyan könnyen ráhangolódni. Pedig a színészek kitesznek magukért: Arkin főszereplőként abszolút megállja a helyét, képviselve a józan észt még a legzűrösebb időkben is, miközben kb. mindenki más bolond egy kicsit... A vezetőség Jon Voight Milója segítségével például a hadsereg cuccaival kereskedik, és elég komoly hálózatot épít ki, a profitszerzés érdekében a katonák testi épségére is fittyet hányva.

Nagyon szépen fényképezett, és olyan fasza vágatlan jelenetek vannak benne, hogy le fog esni az állad! Persze nem hibátlan, sok helyütt zavaros, és zavarba ejtő, de én remekül szórakoztam rajta. Annak ellenére, hogy maga a "22-es csapdája" egy rendszeresen használt szófordulat, viszonylag kevés ember ismeri magát a filmet - legalábbis én úgy vettem észre.  Ezen pedig változtatni kell, mert ez a film ennél többre hivatott, és rengeteg olyan pillanata van, amiből simán mém válhatna...