-Korábbi munkám 2013. február 20.-ról, a facebookról átmentve-
Oliver Stone már letett valamit az asztalra, és ezt senki sem vitathatja el tőle. Sőt, nem csak egy valamit, vannak a filmográfiájában olyan dolgok, amire igazán büszke lehet, mind rendezőként, mind forgatókönyvíróként. Utóbbi egy fokkal azért jobban megy neki, legutóbb például tavaly járt nálunk egy forgatókönyvírással foglalkozó kurzust tartani (idén Tarantino jön hasonló okokból többek közt). A 3 Oscar díj (3 különböző filmért) már önmagában is szép dolog, de mégsem jelenti automatikusan azt, hogy a nagyközönség számára is értékelhető filmekért kapta volna mindezt. Szerencsére de. A klasszikus Éjféli expressz, a kultikus Conan, a barbár, a népszerű Tőzsdecápák, a szintén általa írt Sebhelyesarcú, a Tarantino által írt Született gyilkosok, és élete főműve, a Szakasz egytől egyig megérős darabok.
A Stone életmű egyébként vegyes, van itt elképesztő munka és felejthető gagyi is. Annyi biztos, hogy Olivér barátunk a politika megszállottja, és legtöbb filmjébe ezt valahogyan bele is csempészi, vagy legalábbis reagál az aktuális eseményekre. Nem mellesleg megjárta a vietnami háborút is. Talán emiatt lett a Szakasz olyan, amilyen. Mostanában pedig mintha kezdeni kihunyni a szikra és sorra jönnek tőle a felejthető filmek... A túlságosan a homoszexualitásra koncentráló Nagy Sándor, az érdektelen World Trade Center, A Bush elnökről szóló biopic, a W., ami szintén nem érdekelte a kutyát sem, a félresiklott Tőzsdecápák folytatás és most a Vadállatok.
Meglepő módon egyébként utóbbin én most elég jól szórakoztam, szerencséje volt a filmnek, jól rá tudtam hangolódni, pedig koránt sem volt egy tökéletes darab. Könyvadaptációról lévén szó, sokkal több szál van, mint amennyit egy film elbírna, sokkal több történés, mint ami beleférne 1,5-2 órába, és sok háttér információra is szükség van, amit elég sután oldottak meg. Szóval a Vadállatok története jókora, csak éppen nem minden részlet fajsúlyos, ezért azt kell mondjam, nem szelektált a fent említett úriember kellőképpen. Igen, elsősorban a forgatókönyvvel vannak problémáim, ami már csak azért is vicces, mert ahogy az imént említettem, nemrég tartott erről a mesterségről kiselőadást hazánkban.
A történet egy szerelmi háromszöget vázol fel, két hím - egy nőstény felállásban, és előbbiek bármit képesek megtenni a néző számára egyébként nem túl szimpatikus leányért, az egyik az eszével próbálkozik, a másik pedig egy vadállattá változik, ha kell. Úgy nagyjából ennyi a hasonlat a Twilighttal. A srácok a legtutibb füvet termesztik az államokban, amire rá akarja tenni a kezét egy mexikói kartell, amit Salma Hayek vezet. A srácok ellenállnak, ezért elrabolják tőlük O-t, azaz Oféliát, aki amúgy mindkettővel kefélia. Azután fenyegetések, pénzügyi dolgok, átverések, nyomozások, újabb emberrablás, rossz anya-lánya viszony, FBI, gonosz mexikóiak és egyéb, ilyenkor szokásos klisék váltogatják egymást, de ez még nem lenne feltétlenül probléma.
A film közel 2,5 órás. Az eseményeket beindító történés ha jól figyeltem az 53. percben következik be (O elrablása). A forgatókönyvekben ez a 15. vagy esetleg a 30. percnél található. Óriási üresjáratok vannak a sztoriban. Benicio del Toro családi élete nem ad hozzá semmit a karakterhez (mert más jelenetekben ugyanezeket a tulajdonságait prezentálják), a John Travolta monológ a feleségének a végén újabb értékes perc a játékidőből. Az ember felteszi magának a kérdést? Kik a főszereplők? Mert a srácokat... na azokat nem sokat látni a film második felében, legalábbis az ellenoldalt lényegesen többet mutatják. A "Salma Hayek rossz anya" szálat bántóan sok jelenettel vezették fel (ennek a harmada is bőven elég lett volna), ugyanakkor nem kapunk elég képi bizonyítékot arra, hogy miért szeretik ennyire a srácok O-t. Nem, az, hogy mindkettőjüket mutatják, ahogy megdugja, az nem jó.
A főbb szerepekre a "mexikói Brad Pitt" del Toro-n és Salma Hayeken túl olyan neveket szerződtettek le, mint Blake Lively, valamint Kick-Ass és John Carter (Aaron Taylor-Johnson és Taylor Kitsch), de kisebb szerepekben feltűnik a kevésbé kigyúrt Taylor Kitsch, alias Emile Hirsch is, vagy a már említett John Travolta. A színészi alakítások elég meggyőzőek egyébként, nyilván rásegített a szinkron is egy kicsit, hogy ne tűnjenek annyira idegennek, de Aaron Johnson például nekem meglehetősen hitelesnek tűnt, annak tükrében is, hogy hééé, ő Kick-Ass! Taylor Kitsch nem kapott túl sok szöveget, a katonai múlttal rendelkező agresszív izomagy amúgy sem az a karakter, amelyik sokat pofázik általában. Salma Hayek abszolút hiteltelen viszont a drogkartell fejeként (pláne, hogy próbálják az emberi oldalát is ábrázolni, ami véletlenül sem fér össze a tetteivel, és ezt nem jó értelemben mondom). De del Toro karaktere is parodisztikusan eltúlzott néha sajnos.
Amúgy igen, az Oliver Stonera jellemző aktuálpolitika most is jelen van: az államokban manapság égető kérdés a marihuána legalizálása (nagy a költségvetési hiány, új bevételek kellenek, csak a fű ugye necces az etikai töltet miatt), bár a kérdéssel mélyen nem foglalkozik, csak ez adja az egészhez az alapot. Tehát nyilvánvalóan nem véletlenül nyúlt ehhez a könyvhöz a direktor, viszont az adaptálás (amiért az első Oscarját bezsebelte) most nagyon nem jött össze. Klasszikus könnyítő lépés a narrátor alkalmazása, ez jelen esetben O (de rögtön kiköti, hogy lehet, hogy meghal a történet végén, mert amúgy meg tényleg nem igazán lenne miért izgulni). Szóval a csaj a mindentudó narrátor, aki az elején még a jelentéktelen katonahaverokról is haszontalan infokat közöl velünk, aztán hopsz, eltűnik, aztán már csak akkor jelenik meg, ha nem sikerült a jelenet teljes tartalmát képekben visszaadni. Eléggé öncélúan van használva és nem nagyon van képileg megtámogatva az, amit mond, igaz próbálkoztak azért vele.
A dupla finálé egy elképesztően olcsó húzás ehhez a filmhez és teljesen kizökkenti az embert a folyamból. Igen, kellett az akció, meg a Rómeó és Rómeó és Júliás dráma is, meg a csavar is, de könyörgöm... Borzasztó a fogvatartott O is: kb az első nap reklamál, hogy FOLYTON pizzát kell ennie, de THC elvonási tünetei meg csak 2 hét után jelentkeznek... A legnagyobb pozitívum a Benicio del Toro - John Travolta szál(ak), a mesterkedés a háttérben, és a mindenkivel kicseszés izgalmasan és ügyesen meg van komponálva. Szép jelenetsor a 3 milliós rajtaütés is, és még van egy-két ilyen emlékezetesebb rész a filmben. De összességében túl hosszú, rosszul adaptált a sztori és néha elég döcögős. Továbbá hiányzik belőle az elegancia. Az elegáns vagy kreatív megoldások, amiktől pörgősebb, tömörebb és fogyaszthatóbb lett volna ez a film. Szerencsére a sok előreolvasásnak hála rosszabb filmre számítottam, így végül is kellemes csalódás ért.
