Ismerkedésem a Gonosz halott trilógiával tovább folytatódik a remake amerikai megjelenése kapcsán. Sokan mondják, hogy a második részek nagy általánosságban rosszabbak az elsőknél és ez abszolút így is van. Az viszont dicséretes, hogy a Gonosz halott 2 a kivételek nem túl nagy táborát erősíti. A két film forgatása közt igaz jó néhány év elrepült, a műfaj is változott egy cseppet (horrorból horrorvígjátékba), ugyanakkor a történet ott folytatódik, ahol abbahagytuk. Illetve csak majdnem...
Majdnem, ugyanis egy eddig számomra ismeretlen jelenséggel, az úgynevezett "recap"-pel találkoztam. Mivel a film jogai kikerültek a készítő kezei közül, ezért a folytatás első 7 percében kicsit máshogyan, de újra megkapjuk az első rész eseményeit. Manapság a sorozatoknál szokás ezt csinálni, igaz ott nem újraforgatják, csak bevágják a fontosabb részeket. Itt viszont egy amolyan kivonatot kapunk, az 5 helyett 2 szereplővel, minek során Ash barátnőjét, Lindát megszállja egy démon, ezért hát... meg kell ölni. És ahogy az első 7 perc véget ér, úgy vesszük fel a fonalat:
A történet tehát Ash egy démon általi megszállásával kezdődik, de szerencsére már kicsit elkésett vele, ugyanis felkelt a nap. A fa tövében magához térő Ash visszatér a faházba, ahol bemutat egy magánszámot a saját megszállt kezével, míg végül újra le nem száll az éj... Ekkor érkezik meg a ház egykori lakóinak a lánya és még 3 másik ember, hogy ránézzenek a szülőkre, akik helyett csak egy vérben fürdő baltás gyilkosnak kinéző emberre lelnek Ash személyében. Miután a félreértéseket tisztázták, a démonok újra kezdik megszállni a házban tartózkodókat és így Ashnek a kézcsonkjára erősített láncfűrésszel és egy lefűrészelt csövű puskával kell harcolnia mindez ellen...
Sajnos, ahogy elődjének, úgy ennek a filmnek sem sikerült elnyernie a tetszésemet, de azt már most leszögezem, hogy egy sokkal összetettebb darabról van itt szó. A történetet egész jól folytatták, leszámítva azt a pár apróságot, hogy az első film elején arról beszélgetnek (és a pókhálók is erről tanúskodnak), hogy a ház már jó ideje lakatlan, míg ebben a filmben kiderül, hogy a tudósházaspáré a hely és nem is olyan régen még adtak magukról életjeleket. Illetve még fel lehet hozni, hogy a második részben nem láthatjuk az első részből maradt hullákat, a hozzájuk tartozó testrészeket, belsőségeket és vért sem...
Ami mindenképp pozitívum, az a sokkal jobb vágások és maga a film folyása, ami már közel sem annyira darabos, mint elődje. A történet továbbgondolása a fentebb taglalt pár kontinuitási baki ellenére is dicséretes és kaptunk végre valamiféle magyarázatot arra is, hogy miért nem (vagy miért olyan későn) szállta meg Asht a démon, miközben a többieket szinte mindenféle előjel nélkül a hatalmába kerítette. Ugyanígy az effekteket is meg kell dicsérnem, mert látszik rajtuk a kicsit magasabb költségvetés és jól is működnek.
Ami viszont továbbra is borzalmas, az a színészi játék. Bruce Campbell időközben mintha megtanult volna színészkedni, a probléma csak annyi, hogy túlságosan is, minden egyes apróságot tízszeresen túljátszik, olyan mimikái és gesztusai vannak, mintha csak egy magyar filmet nézne az ember az oly' tehetséges színházi színészeinkkel... Hozzá képest a többiek valami eszméletlen komolysággal "játszanak", ami ad egyfajta kontrasztot mindennek, de sajnos nem a jó értelemben véve. Amúgy is jellemző a filmre a több humor (megszállt kézzel kapcsolatos gegek) az első részhez képest, ami azért megkönnyíti a befogadást.
Sok jelenetet megidéztek az első részből a recap-en felül is: ismét fontos szerephez jut a pince, hiszen újra megoldották, hogy egy démonnal megszállt ember/holt le legyen zárva oda, sőt akár csak az első részben, itt is alkalmazza a visszaalakulós cselt. Az életre kelt fáknak is jóval nagyobb szerep jut, mondjuk én ezt nem tartom annyira üdvözítőnek, de az itt használt effektek valóban jól sikerültek. A démoni POV a magasabb költségvetés miatt kicsit háttérbe szorult, de azért ebben a részben is megjelent. Feszültségből jóval kevesebb van, itt már csak az aprítás folyik és emiatt kicsit neheztelek is az alkotókra, mert végre normális vágóval dolgoztak, aki össze tudta volna rakni ezeket a jeleneteket jól.
A film lezárása egy nagyon jó kis műfaj crossover, amiből végül ha jól sejtem (mivel még nem láttam) a Sötétség serege el is készült. Továbbra is nehezen tartotta meg a film a figyelmemet, ami őszintén szólva kicsit bánt is engem. Az első résznél ugyan jobb, de még mindig nem sikerült az ingerküszöbömet átlépnie, így már csak a befejező epizódban reménykedhetek. Abban biztos vagyok, hogy eléggé jól körbejárták a kihalt ház az erdő mélyén témát, így szükséges volt ez a váltás. Valamint volt egy egészen elképesztő vágatlan üldözős jelenet is, amiért külön buksisimi jár Sam Raiminek - tehát jó pillanatokból több is akadt, kár, hogy még mindig nem éreztem egy nagy egésznek a filmet.
