Bár nyilvánvaló, hogy az Ígéret földje egy jó kis környezetvédelmis propaganda film, a végső csavar miatt nekem kicsit jobban tetszett az átlagnál. Persze ettől még ez mindig egy rém gyenge és unalmas próbálkozás a Gus Van Sant-Matt Damon duótól, de végül is nem bántam meg, hogy megnéztem. Ugyanis nagyon fontos és egyszerű üzenete van a tömegmanipulációról és mint ilyent, kicsinyke hazánkban jobb, ha minél többen látnak, mert talán egyszer megértik majd idehaza is, hogy nem minden az, aminek látszik.
Az említett duótól kaptuk mi annak idején a Good Will Huntingot, ami azért elég jó ajánlólevél. Ehhez képest maga a film nagy részében teljesen lagymatag, van benne egy kis romantikus szál, meg egy kis rivalizálós szál, de nagyon érződik rajta, hogy valójában egy nyamvadt ötletre épült és ahhoz, hogy ebből épkézláb és komoly sztori kerekedjen a két főszereplő írói tehetsége is kevés volt (mivel a forgatókönyvet Matt Damon és John Krasinski jegyzik egyébiránt...)
Szóval Steve Butler (Damon) és Sue Thomason (Frances McDormand) egy nagy gázkitermelő multinak dolgoznak: meggyőzik az embereket, hogy adják el a földjeik kitermelési jogait jó pénzért. A munkájukat az a tény nehezíti, hogy a gázkitermelés veszélyes üzem, könnyen balul sülhet el és ha ez megtörténik, a következmények is súlyosak: oda lesz a jószág, megmérgeződik a termőföld. Erre az apróságra egy lelkes fiatal környezetvédő, Dustin Noble (Krasinski) hívja fel az emberek figyelmét, megkeserítve Steveék munkáját...
Igen, a környezetvédelem fontos dolog és igen, a pénz nagy úr, szóval a gonosz, hazug vállalat vs szegény emberiség témája hálás alapanyag tud lenni, ha moralizálni szeretnénk, de erre a film meglehetősen kevés hangsúlyt fektet. A kamerát inkább berakják a kocsmába, a hotelszobába, vagy Krasinski irritálóan tenyérbemászó karakterére szegezik, furcsa kettősséget előidézve a nézőben: egyrészt a mondandójával jórészt egyetértünk, másrészt a rém színpadias előadásmódja inkább bosszantó (és ezzel nem a színészi alakítást becsmérlem)...
Ahogy ez főhőseinket is bosszantja, akik eltérően az ilyen témájú filmekben szokásos "trendtől" jó emberek. Nekik ez csak egy munka, bár dörzsölt ügynökökként meglepően naivan állnak hozzá a kérdéshez. Kicsit furcsa is ez: egyrészt hisznek abban, amit a vállalatuk képvisel, másrészt meg vajmi keveset tudnak annak tényleges módszereiről és a csúnyaságairól. Simán párhuzamot lehet vonni bármely pártaktivista és párt közt, vagy bármely hittérítő és vallás közt is.
A vidéki élet az egyszerűsége miatt csodás - gondolják a városlakók, de kevés bonyolultabb életformát tudnék elképzelni ennél. Vidéki vagyok, állatokat tenyésztünk, higgyétek el nekem, nem olyan egyszerű az. Ezzel nyilván a filmkészítők sem voltak tisztában, mert szerintük ez az egész annyiból áll, hogy a nap végeztével csípőre tett kézzel bámuljuk a farmot elégedetten és egy nagyot sóhajtunk. Ennél jobban már csak annál a jelenetnél mennek bele a dologba, amelyikben Damon karaktere nem átalkodik felhozni azt az érvet, hogy "igen, most még van pénz, de mi lesz, ha megszűnnek egyszer az állami támogatások?"
Megmondom én, hogy mi lesz. Drágább lesz a hús, a kenyér, aztán mennek az emberek tüntetni, vagy eszik a minőségében megkérdőjelezhető külföldi terméket. A támogatásból nem a gazda, hanem a fogyasztók járnak jól, a rendszer úgy van kiépítve, hogy aki dolgozik, az még véletlenül se keressen többet a minimumnál... De elkalandoztam, nyilván ez a film sem ezt a témát választotta feladatául, de nagyon érződik rajta, hogy az alkotók vidéken maximum átutazóban töltöttek pár napot.
Érdekel valakit a színészi játék? Annyira jellegtelen és jellemtelen az összes karakter, hogy igazából maximum John Krasinski elképesztően tenyérbemászó figurájára tudom azt mondani, hogy ügyes. Damon és McDormand az ilyen filmekben csak a tehetségét vesztegeti, akár csak Gus Van Sant is. Magától a sztoritól nem szabad sokat várni, a filmet egyszer meg lehet nézni, de azt is csak a végén bemutatott nagyvállalati trükközés miatt és nem Damon karakterének "fejlődése" végett. Kicsit szájbarágós, de azoknak, akiknek szól pontosan ez kell.
