Miközben a 80-as évek akciófilmes stílusa a reneszánszát éri Stallonénak hála, Robert Rodriguez és Quentin Tarantino az exploitation filmekként összefoglalt, egy bizonyos műfaj népszerűségi hullámát meglovagoló gagyi, alacsony művészeti értékű produkciókat idézte fel nagy sikerrel a Grindhouse című duplamoziban. Utóbbi ötlete nyomán 4 (Kanada egyes részein 5) kamu előzetest is készítettek a vetítések elé, hogy kicsit megidézzék az akkori B- (vagy inkább Zs-) kategóriás mozik hangulatát.
A Machete gyilkol pedig immár a harmadik film, ami a Grindhouse előtt vetített álelőzetesek alapján készült: A sort mai mozink első része, a Machete nyitotta meg, majd jött a Koldus puskával (Hobo with a Shotgun - ezt csak némelyik kanadai tartományban nyomatták a film előtt) című Rutger Hauer eposz. Most pedig megérkezett a várva várt folytatása Danny Trejo "mexploitation"-jének, amiben Machete "pengébb, mint valaha"... És igen, egy fokkal talán jobb is, mint az első rész.
Premier előtt néztem, a Hollywood Hírügynökségnél nyertem rá jegyeket. Nem mintha olyan nagyon öreg lennék, de vicces volt látni, hogy egy 18-as karikás filmnél a nézők átlagéletkora kb. alulról karcolgatta ezt a limitet. De legalább a közönség hálás volt, sokszor nevetett - ami a Jóbarátok és a többi hasonló sitcom példájából tudhatóan mindig dob egy picit az összképen. Előtte-utána pedig Gergő tartott egy is be- illetve levezetőt, amit szintén nagyon élvezett a nézősereg.
Szóval Machetét maga az amerikai elnök keresi fel, hogy priusza eltörléséért és USA állampolgárságért cserébe segítsen kinyírni egy mexikói kartellfőnököt, Mendezt, aki rakétatámadással fenyegeti Washingtont. Fatörzs arcú főhősünk először nehezen áll rá a dologra, de szép lassan belemelegedik. Az idő ráadásul szorít, mert ketyeg a 24 órás visszaszámláló (jó kis határidő dramaturgia). Mivel a skizofrén Mendez szívéhez van kötve a detonátor, ha az leáll, a rakéta elstartol és sok százezer ember meghal, így Machete úgy dönt, hogy elviszi magával Amerikába, ahol majd hatástalanítják. Azonban zsíros vérdíjat is kitűztek főhőseink fejére, így többek közt a titokzatos Kaméleon nevű bérgyilkos is a nyomukban van...
Hogy a hangulat meglegyen, rögtön egy kamuelőzetessel nyitunk, ami a Machete 3. részéhez készült, de nem szeretném lelőni a poént, mert ez tényleg olyan, amit át kell élni. A film vége egyébként illeszkedik a trailerben felvázolt teljesen abszurd, épp ezért fülig érő szájjal történő vigyorgást garantáló helyzethez, szóval már most tűkön ülve várom, hogy trilógiává teljesedjen ki a Machete-mítosz. Trejo jövőre 70 éves lesz, tehát bele kell húzni, igaz nem úgy tűnik, hogy nagyot kaszálnának a mozipénztáraknál ezzel a filmmel (ergo a folytatás esélye is csökken).
Machete egyébként már a Kémkölykök-filmekben is feltűnik, szóval idestova 12 éve jelen van a mozivilágban. Bár az önálló filmek nem teljesen konzekvensek e tekintetben, lévén Antonio Banderas, vagy az idő közben bitang csöcsöket növesztő Alexa Vega (a Kémkölykök filmekből a kiscsaj) itt most teljesen más karaktert alakít. És ha már szóba jöttek a színészek, Rodrigueznek ismét nem kell szégyenkeznie, mert tisztes gárdát verbuvált össze ehhez a produkcióhoz.
Charlie Sheen, Mel Gibson, Cuba Gooding Jr., Lady Gaga, Sofia Vergara, Michelle Rodriguez, Amber Heard, Jessica Alba, Vanessa Hudgens, William Sadler, a már említett Banderas, Vega és természetesen Danny Trejo - egytől egyig ismert, bár az is igaz, hogy többségében mostanában nem túl jól csengő nevek. De egy ilyen filmhez pont ők kellenek. Szirmai úr úgy jellemezte őket, hogy ők azok, akik már "feladták", de szerintem ez nem igaz, csupán nem veszik véresen komolyan magukat és a munkájukat (Gibson például második reneszánszának elején jár).
Ez a Machete jobban összeáll, abszurdabb és viccesebb, mint az első rész, szóval szerintem jobban sikerült annál. Szerethetőbb vállalkozás, amihez persze kell egyfajta filmszeretet, hogy maximálisan szórakoztatónak találjuk. Danny Trejo több egysorost puffogtat (Machete nem...), mint valaha, keményebb és gagyibb, mint valaha, mi pedig pont ezt várjuk tőle. Színesebb, szagosabb, véresebb, ahogy az egy jó folytatásnak és ahogyan az Machetéhez is illik.
