Az írás spoileres, de ennél a filmnél - higgyétek el nekem - tökmindegy, maga az előzetes is lelövi az összes poént. Az út című film posztapokaliptikus hangulata keveredik a Holnapután "túl meleg van, ezért hideg lesz" gondolatával, hogy körítésül szolgáljon egy ócska horrornak. Előbbi alkotás kiváló, utóbbi minden blődsége ellenére bőven a nézhető kategóriában van, ellenben A kolóniával. Valahol a B és a Zs kategória közt tengődik ez a film, így teljességgel érthetetlen számomra, hogy sikerült itthon mozis forgalmazásba kerülnie, mivel nem egy TVsorozat készült már igényesebb effektekkel.
Persze a recept egyszerű: a sztori szerint hideg van, tehát legyen minden kék. Kékebb, mint A nagy kékség, kékebb, mint a na'vik az Avatarban. "Akkor is legyen kék, ha amúgy nem kék!" - valószínűleg ezt az utasítást adta a rendező az operatőrnek és a speciális effektekkel foglalkozó csapatnak és ezzel letudta minden feladatát. De hiába vetettek be minden kis trükköt a hideg színekkel a készítők, a vászonról mégsem üt át a fagyos időjárás ereje, mert rohadtul látszik rajta, hogy mű.
A skandinávok a nagy királyok ebben, persze nekik elég kirakni a kamerát, ha a fagyos tájról akarnak képeket. Noha A kolónia forgatásakor a stábtagok megjárták Kanadát és Finnországot is, egyszerűen nem látszik az a filmen, hogy a havas vidék igazi lenne. A háttér persze egyértelműen CGI, de például a seggembefagy hőmérsékletben flangáló színészek leheletét sem látni sehol, sőt, még az arcukon sem jelenik meg semmi pirosság, amiből esetleg következtethetne az egyszerű ember arra, hogy itt bizony nem lehet kellemes nekik.
Szóval posztapokaliptikus világunkban a globális felmelegedés ellen a tudósok időjárás-befolyásoló gépeket építettek, amik aztán olyan jól működtek, hogy az egész világ befagyott. Az emberiség nagy része meghalt, a maradék pedig kicsi, föld alatti kolóniákban húzza meg magát, amíg lehet. Amikor főhőseink egy másik kolónia segélyhívó jelét fogják, hárman nekivágnak a fagyos túrának, hogy kiderítsék mi folyik ott. Persze inkább ne tették volna...
A felütés még egész jó szerintem: a befagyott világ, a föld alatti menedékhely, az éhezés és a gyógyszerek hiánya miatti fokozott óvintézkedések megadják az alaphangulatot. Persze az előzetes információim alapján (melyek szerint nem olyan jó film ez) vártam, hogy vajon hol csúszik félre a dolog és igaz ugyan, hogy egy kicsit tovább bírta, mint számítottam rá, de végül csak bekövetkezett: a segélykérő kolóniába érve az egész sztori átcsap egy igazán ócska horrorba.
Mivel az előzetesekben is láthatóak az ellenfelek, talán nem olyan nagy titok, hogy a veszélyt elkorcsosult kannibál emberek jelentik, akik kolóniáról kolóniára járva tömik meg a bendőiket fincsi emberhusival. Speciális képességük, hogy hiába él túl egy jelenetet összesen pár darab csak közülük, a következőben ismételten sokkal többen vannak. Szóval tegyetek magatoknak egy szívességet és ne kezdjétek el számolni, hogy pontosan mennyi ellennel kell még kalkulálnia a főhőseinknek, mert ezzel maguk a készítők sem törődtek. Sokan vannak mindig, legyen elég ennyi.
Két színészveterán méregeti a bránerét a vásznon: Laurence Fishbourne és Bill Paxton. Mindketten sikerrel abszolválják a feladatot, miszerint 1-2 tulajdonsággal felvértezett karaktereikből hozzák ki a maximumot. Ellenben főszereplőnk, Kevin Zegers semmi emlékezeteset nem képes produkálni (még egy irtó béna szerelmi szálat is hozzáerőszakolnak), nála még a kannibál falka vezetőjét alakító Dru Viergever is többet tesz le az asztalra, pedig csupán annyi a dolga, hogy csúnyán nézzen és üvöltözzön 2 percenként.
A lezárás pedig frenetikusan ostoba, de ezen addigra már meg sem lepődünk, hanem inkább csak legyintünk egyet (a magokból nem varázsütésre lesznek növények, hanem kell nekik jó néhány hónap... No meg mi lesz utána, mi porozza be a következő nemzedéket?) Szóval nagy kár, mert jól indult, de végül átment egy slasher-zombihorrorba, csak épp zombik nélkül. Ahhoz viszont kevés a feszültség, kevés az akció, meg amúgy is: harmatgyenge maga a kivitelezése is.
