Kicsit mérges vagyok. De inkább csalódott. Sok tekintetben megelőzte a korát ez a sci-fi, ugyanakkor ennek ellenére egy hatalmas lufinak érzem. Egy zseniális high concept-re épülő, azt egész estés filmhez méltóan megtölteni mégsem tudó alkotás, amiben kb. egy rövidfilmre elegendő történet van, minden más csak időhúzás. Komolyan azt kell bámulnom 20 percen keresztül a "Westworld" című filmben, ahogy a középkori díszletek közt mászkál egy random szereplő?
A sztori fővonala szerint a nem túl távoli jövőben egy olyan kalandparkot nyitnak meg, ahol a tehetős kikapcsolódni vágyók elrepülhetnek más, hitelesen rekonstruált korokba, úgy mint a Római Birodalom, a 13. századbéli középkori Európa és az 1800-as évek második felének vadnyugata. Peter és John jó barátok, előbbi épp a házasságának gallyra menését igyekszik elfelejteni, így egy kis férfias vadnyugati kikapcsolódás tökéletes alkalomnak ígérkezik a búfelejtésre. Főhőseink nem is sejtik, hogy valami nincs rendben a park robotjaival...
Az általam igen nagyra tartott Michael Crichton (ő írta a Jurassic Park alapjául szolgáló regényt is többek közt) épp a Karib-tenger kalózai című Disneylandben található látványosságon élte ki gyermekded vágyait, amikor az ott található animatronikus figurákat látva megszületett az ötlet a fejében. Egy olyan kalandpark, ahol a pénzes vásárlók igényeit emberszerű robotok szolgálják ki. Egy kalandpark, ami túlságosan is a technikára támaszkodik és végül ez lesz a veszte az irányítóinak és a vendégeknek egyaránt.
Az utolsó mondatról sokaknak beugorhat a Jurassic Park, hiszen lényegében ott is ugyanez történik. Beüt a krach és a park látogatói jól megszívják. Csak míg az a sztori egy sok izgalmas karaktert mozgató, hatalmas kaland volt, addig a Feltámad a vadnyugat két szereplőre és egy elszabadult gyilkos robotra épít, sokkal kisebb szabású, sokkal kidolgozatlanabb. És ez sajnos hamar feltűnik a nézőknek is, lévén rengeteg olyan "semmi érdemleges nem történik benne" jelenetet látunk, amit más filmekből egyszerűen kapásból kivágnak, de legalábbis nem szánnak rá perceket, csak másodperceket.
A film 1973-ban készült és mint a bevezetőben is írtam, megelőzte a korát. A gépek közt egymásra átterjedő furcsaságot a modern világban computervírusnak hívják, akkoriban pedig jóformán még nem is létezett ilyesmi. Ez volt az első film, amiben számítógép által digitalizált képkockákat láthatunk (Yul Brynner "Gunsliger"-ének szemszögét mutatták így be). És hogy érzékeltessem, hogy ezt az egyszerű téglalap-pixeles képet mennyi munka volt összehozni: 10 másodpercnyi anyagot durván 8 óráig tartott elkészíteni.
Szóval a technikai része és az innováció miatt csillagos ötöst érdemelne, de sajnos az ötlet(ek) mögül hiányzik a történet, így végül kifejezetten csalódást keltő lesz a végeredmény. A két főhős jól szuperál együtt a vásznon, de nem kapnak annyi jelenetet, hogy igazán elmélyíthessék a figurák közti baráti kapcsolatot. Az irányítóközpontban zajló események bemutatása ugyancsak jó ötlet, de ismét azt kell mondanom: gyorsan felskiccelték a főbb dolgokat, aztán bumm, már ki is nyírtak mindenkit - méghozzá nagyon ócskán.
A legrosszabbul azonban Yul Brynner járt, aki a A hét mesterlövészbéli figurájának van beöltöztetve, de összesen van vagy 10 sora, azt is teljes átélés nélkül kell mondania, a robothatás kedvéért. Még a szeme is megsérült a forgatás alatt, ami miatt pár napot le is kellett állniuk mindennel, ugyanis a fémes tekintetet biztosító kontaktlencséit addig nem hordhatta. Erről a karakterről mintázták egyébként Michael Myerst is - meg kb. az összes népszerű gyilkost: sétálva is utolér mindenkit és szinte elpusztíthatatlan...
A Feltámad a vadnyugat azon kevés filmek táborát gyarapítja, aminek kifejezetten jót tenne egy remake. Nem csak amiatt, mert a modern technikát reprezentálni hivatott számítógépek és különféle kütyük finoman szólva is viccesen néznek ki a mai kor szülöttjeinek (szalaggal működő cuccok, meg hasonló), hanem mert ezt az alapötletet kibővítve, kicsit a mai korra hangolva egy igazán hangulatos kis sci-fi horrort lehetne összehozni. Egy olyat, ami simán lekörözi az alapanyagot is.
