Az első rész fogadtatása után (20 millás költségvetésből 12-őt termelt vissza az USÁban) az alkotók számára valószínűleg világossá vált, hogy bár igény mutatkozik ezekre a típusú filmekre (börtönbunyó), a mozikban halálra vannak ítélve. Ellenben visszavágott költségvetéssel, valódi harcosokkal, mintsem színészekkel DVD-film minőségben összerakva lehet ebből az egyszerű koncepcióból még kifacsarni kellő mennyiségű zöldhasút. De a nagy nevekről le kell mondani.
Ennek velejárójaként sem Wesley Snipes, sem Ving Rhames nem tér vissza a második részbe, ellenben utóbbi karakterét megtartották. Mivel a Vitathatatlan-sorozat immáron trilógiává bővült, kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy hagyományt teremtettek a készítők, amikor George 'Iceman' Chamberst tették meg a folytatás protagonistájának. Mert bár az első etapban is ő volt a főszereplő, de ott még antagonistaként volt jelen. A hagyomány tehát valahogy úgy néz ki, hogy fogják az előző rész rosszfiúját és megteszik a következő rész jófiújának...
George Chambers elcseszte az életét: a pénzügyi helyzete nem túl rózsás, a bunyókért már nem szakít nagyokat, így kénytelen elvállalni reklámforgatásokat, hogy legyen egy kis bevétele. Az egyik meló Oroszországba szólítja, ahol csúnyán felültetik főhősünket: kokaint rejtenek a csomagjába, így az orosz rendőrség lekapcsolja és egy eldugott börtönbe helyezik, ahol saját börtönviadalt tartanak, aminek már évek óta legyőzhetetlen bajnoka Yuri Boyka. Chambers ismét ajánlatot kap: megküzdhet a szabadságáért.
Ha sikerül a színészcserén túltenni magunkat (azaz, hogy egy kiégett, idős nehézsúlyú világbajnokot egy szép szál, ereje teljében lévő fekete legényre bugázták el), akkor sem lesz könnyű dolgunk. Mert ez a film próbára teszi a mozifilmekhez szokott nézőt. A történetvezetés botrányosan kiszámítható, eszméletlenül gyenge párbeszédekkel tarkítva. A fényképezésről is süt a gagyi, egyszerűen érezni, hogy gyakran épített díszletek közt ugrabugrálnak a szereplők.
Ha az első részben szerinted nem volt elegendő számú sablonkarakter, nem kell aggódnod, itt pótolták az elmaradást. A régóta a sitten sínylődő mindent tudó, egykoron kemény fickó mentorkarakterét, az áruló cellatársat, az übergonosz börtönszemélyzetet és a sportfogadásokból élő maffiafőnököt is ezerszer láttuk már más filmekben. Ahogy az sem újdonság, hogy az eleinte kirekesztett idegen szívósságával elnyeri társai bizalmát, akik aztán kiállnak mellette.
A hóember-öltöztetés (főhősünket az őrök kikötözik télen az udvaron és a rabok adnak rá ruhadarabokat) egész vicces jelenet lett, kár, hogy nem annak szánták. Az egyedüli dolog, amiben képes túltenni az elődjén, az a bunyók bemutatása (ezt a harmadik részben még magasabb szinten űzik). A szimpla box már a múlté, helyette a sokkal látványosabb kickbox mérkőzéseken izgulhatunk. MérkőzésEKen, mivel egy bunyó, nem bunyó - de hát aki ezt megveszi DVD-n úgy is csak azokra kíváncsi.
Azért pofázás is akad bőven, bár személy szerint inkább áttekertettem volna ezeket a részeket, mert egy pillanatra sem sikerült lekötniük engem. Az, hogy egy orosz börtönben mindenki tud angolul nem lepett meg különösebben. Az sem, ahogy a maffiát ábrázolják - hiszen még a papucsállatkáknak is azonnal fel kell fogniuk, kik a rosszfiúk... Amit viszont DVD-filmhez mérten korrekten oldottak meg, az Chambers beképzelt p*csből alázatos harcossá való transzformálódása. Az most lényegtelen, hogy ez abszolút nem illik az első részben megismert figurához...
Scott Adkins egy bitang nagy állat (de erre majd visszatérek a 3. rész kapcsán), eszméletlen durva mutatványokat hajt végre egymaga is, de nagyon látványosra sikeredtek a harci jelenetek Michael Jai White-tal is. Ha másért nem is, ezekért mindenképpen érdemes megnézni a filmet, de könyörgöm, ahogy a főhős megnyerte a viadalt, állítsátok le, mert a készítők képesek voltak egy durván szirupos végjátékkal elcseszni az egészet. Csak tudnám, miért?
