Sokan vártuk már azt a pillanatot, amikor a jó öreg Arnie felhagy a politizálással és visszatér oda, amihez bár egyáltalán nem ért, mégis szinte mindenki szereti érte: a színészethez. Stallone az első Expendables filmmel sikeresen rávette a kormányzót, hogy cameozzon, a másodikkal pedig egy korrekt mellékszerephez is juttatta, de főszereplésre ez év januárjáig kellett várni, hogy a The Last Stand című Jee-woon Kim nevével fémjelzett filmben leporolhassa az izom- és fegyverkészletét.
Azért azt már az alkotók is látták, hogy itt bizony nem szabad halálosan komolyan venni a dolgokat, mert abból nagy égés lehet, így maradtak a könnyed, néha már-már parodisztikus elemekkel tarkított akcióorgiánál. A recept bejött, alapvetően pozitív volt a kritikai visszhang, persze sokan nagyobb dobásra számítottak, de azt mindenképp hozzá kell tenni, hogy a Terminátor 3. része sem volt a legszebb búcsú. A visszatérés a sok száját húzó ellenére is pazarul sikeredett, csak sajnos Arnie starpowerje már megkopott és a 18-as karika sem tett túl jót a mozis szereplésének, így összességében pénzügyi buktaként kellett elkönyvelni az Erőnek erejévelt.
A történet szerint egy híres drogbáró, Gabriel Cortez megszökik az FBI-tól, miközben egy konvojban próbálják elszállítani egy másik helyre. Ezt követően egy túsz társaságában gőzerővel igyekszik a mexikói határ felé a majd' 1000 lóerősre tunningolt spéci verdájával. A normál határátkelés nem játszik, így az emberei egy mobil katonai hidat építenek a határ menti kanyon felett egy csendes kisváros, Summerton határában. A gondosan kieszelt tervben azonban nem kalkuláltak azzal, hogy a summertoni seriff Ray Owens álnéven valójában Arnold Schwarzinegger.
Fogalmam sincs, hogy mitől bukott ekkorát ez a film a mozikban, hiszen számomra hihetetlen, hogy a nép nincs kiéhezve egy új Schwarzi-filmre... És kit érdekel a 18-as karika? Arnie rajongói eddig sem a tinilányok közül kerültek ki. A bukásának megértését nagyban nehezíti az a tény is, hogy az esetek túlnyomó részében pozitív visszhangot kapott a film, a rendező sem egy huszadrangú valaki, hiszen a dél-koreai Jee-woon Kim hazájában nagyszerű filmeket tett már le az asztalra.
És itt is pontosan tudta, mi kell a népnek. Azzal, hogy nem vette véresen komolyan magát, nagyot dobott az összképen, ráadásul Schwarzi is elért abba a korba, ahol már csak ezek a szerepek állnak jól neki. A komolyabbakra ott van például a Szikla, aki lassan hasonlóan karizmatikus moziszereplővé növi ki magát, mint az osztrák testépítőbajnok. Ráadásul a film lényegesen jobb öniróniával operál, mint a néha már-már izzadtságszagú benyögésekkel dolgozó Expendables.
Sőt, ott van még a látvány is: van zúzás rendesen, ha már a 18-as karikát választották, hát nem finomkodtak a készítők. Fröcsög a vér, előkerülnek a férfiasság legfontosabb jelképei a méteres gépfegyverek képében és durva autókázások és verekedések tarkítják az amúgy sem unalmas filmet. Az egész csúcspontja nem is a Cortez vs Owens párharc, hanem a Peter Stormare és csatlósai és a seriff-alakulat egymásnak feszülése. Kreatív, vicces, de meglepő módon rengetegszer hihető marad.
Furcsa ennyire vénen látni a Terminátort, már valahogy a tartása sem olyan magabiztos, mint egykoron, főleg ha oldalról mutatják: nincs meg az a kiállása, ami régen oly' jellemző volt rá. A színészi játékát még mindig nem nevezném annak egyáltalán, de továbbra sem tud érdekelni: tőle ezt szoktuk meg, hát most sem kell csalódnunk. A seriff csapat tagjai jól muzsikálnak, Rodrigo Santoro egészen korrekt. A rosszfiúk közül Peter Stormare az, aki lubickol a szerepében, zseniálisan túljátszva azt. Sajnos a főellenfelet alakító Eduardo Noriega nem kapott elég kúl karaktert, így neki maradnak a jóízű felröffenések egy-egy apró sikere után.
Ezt a filmet lehet szeretni: egyáltalán nem idegesítő, nem unalmas és kiváló akciójelenetek tarkítják. A színészi játéktól annyit kapunk, amennyit a névsort elolvasva várni lehet tőle. Remélhetőleg a további Schwarzinegger-filmek már sikeresebben bevonzzák a nézőket a mozikba, mert én még sok-sok hasonszőrű produkciót szeretnék látni az öregtől. A naptára tele van, úgyhogy bizakodok.
