A filmet igaz történések ihlették, méghozzá egy életrajzi regény alapján készítette el a forgatókönyvet maga Tim Robbins. Az a Tim Robbins, akit legtöbben színészként ismerünk a 90-es évek derekán egy családi vállalkozásba fogott és filmre adaptálta Helen Prejean nővér könyvét, aminek eredeti címe Dead Man Walking, azaz az én béna fordításomban "Halott ember sétál", ami egy szleng a halálsoron: azokat az elítélteket nevezik így, akiket az utolsó útjukra, a kivégzésükre kísérnek. Találó.
Szóval családi vállalkozás, mégpedig azért, mert szinte a teljes Robbins família kivette a részét a munkálatokból. Tim mindkét szülője, két fia és a nővére is feltűnik kisebb szerepekben, a zenei aláfestésért pedig a bátyja felelt. És persze ott van még Susan Sarandon, aki sok éven át, ebben az időszakban is az író-rendező úr élettársa volt és aki ezért a szerepéért átvehette egyetlen Oscar-díját is. Sőt, még pár haver is beugrott cameozni, például A remény rabjaiból megismert Clancy Brown is.
A történet középpontjában a halálraítélt Matthew Poncelet és egy nővér, Helen Prejean karaktere állnak. Utóbbi lelki támaszt nyújt a gyilkosságért elítélt white trash férfinak, aki azt vallja magáról, hogy ártatlan. Ezért aztán Helen nővér minden követ megmozgat, hogy enyhítsék az ítéletet, de rendre elutasítják a benyújtott kérvényeket. Mindeközben a férfi áldozatainak hozzátartozói sem nézik jó szemmel, hogy egy egyházi ember egy gyilkos "pártjára áll"...
A Ments meg, Uram! egy két órás tanulmány a gyilkosság vádjában halálra ítéltek és az áldozatok hozzátartozóinak lelki állapotairól, a Tim Robbinsra oly jellemző erős liberális felhanggal. A kérdés, amit felvet és amire szerintem nem létezik jó válasz (és nem is akarok állást foglalni), az az, hogy van-e létjogosultsága a halálbüntetésnek? A szemet szemért elvet kell-e vallani, vagy az Újszövetséget, Jézus tanításait kövessük, hogy stílszerűen a film példájából idézzek.
A filmben szereplő elítélt valójában két ember volt, akiket... - oké, ez a bekezdés [spoiler]es lesz, bár igaz történetek esetében, főleg ha közel 20 éves darabról van szó, nem nagyon kellene ezen fennakadni - ...szóval akiket villamosszékben végeztek ki, míg a vászonra adaptált változatban Matthew-t végül halálos injekcióval küldték át a túlvilágra. Erre azért volt szükség, hogy ne érezzék úgy a nézők, hogy a halálbüntetés végrehajtásának "humánussága" lényeges elem lenne.[spoiler vége]
Sean Penn állítólag bika egy akcentust kreált a karakterének, amit persze a magyar változat, Stohl András szinkronjával nem tud, de nem is igyekszik visszaadni. Penn játéka az elején még kimondottan visszafogott (hozzá képest mindenképp), de ahogy haladunk a végkifejlet felé csak előtör belőle a ripacs. Ez az egyébként zseniális színész nem egy alakítását cseszte már el azzal, hogy látványosan túljátszotta a szerepét, itt szerencsére csak rezgett a léc, így még pont belefért az elviselhető kategóriába. Az Akadémiának minden esetre tetszett, mert jelölték a legjobb főszerepért.
Ahogy jelölték Susan Sarandont is a nők közt életében ezidáig utoljára (és ha továbbra is Adam Sandler filmekre pazarolja a tehetségét, akkor ez így is marad). Susan szép nő, az általa megformált nővér annyira nem volt az, a sminkesek valahol félúton látták jónak rendezni a kérdést. Pennél lényegesebben visszafogottabban játszik és nála ez meg is hozta a gyümölcsét, hiszen a bevezetőben már említettem, Oscar járt az alakításért. Maga a szerep kicsit Sandra Bullock esetére emlékeztetett a The Blind Side kapcsán (nem híres nőci igaz történetben önzetlenül segít egy csóró csávón Oscarért).
Mellékszereplőként Jack Blackkel is találkozhatunk egy aprócska szerepben, így a karrierje elején (ezt Tim Robbins aztán a Tenacious D-ben visszakapta, ott neki volt egy aprócska jelenése). Peter Sarsgaardnak ez volt az első mozis szereplése, valamint most már nem mehetek el szó nélkül Scott Wilson neve mellett, mert ugye ő játszik a "The Walking Dead" című sorozatban (emlékeztetőül, ennek a filmnek "Dead Man Walking" az eredeti címe)... A Ments meg, Uram! Tim Robbins legjobb filmje, amit rendezőként/forgatókönyvíróként jegyez és abszolút megérdemelten zsebelt be előbbiért egy jelölést is.
