Őszintén megmondom semmi jót nem vártam ettől a filmtől. De úgy konkrétan semmit. Rosszat viszont annál többet: valahogy úgy képzeltem el, hogy a 12 év feletti nézőknél már súlyos agysejtpusztulással kell majd számolni és pluszban ezen felül orrba-szájba hipnotizálják majd a lurkókat, hogy "kérjetek legót szülinapra, névnapra, Húsvétra, Mikulásra, Karácsonyra, kárpótlásul, hogy megdöglött a hörcsögötök!". Aztán megjelentek az első kritikák. Pozitívak. Aztán még több. Még mindig pozitívak. Aztán még annál is több. Egy feltűnési viszketegségben szenvedő kretént leszámítva még mindig pozitívak. Mi a...?!
Ez utóbbit már nem vártam meg, ugyanis némi körültekintés után - immáron körültekintően - úgy döntöttem, hogy ezt biza látnom kell. Asszony lógott még nekem egy fizetős mozizással egy olyan filmre, amit ő nem szeretne amúgy látni és mivel a Robotzsarura végül nem kellett elhasználnom ezt a "kupont", rögtön kaptam az alkalmon. Az még csak hagyján, hogy jól döntöttem, mert remek szórakozás volt ez a 100 perc, de még ő is könnyesre röhögte magát. Szóval irány a mozi!
Történetünk szerint a gonosz Lord Biznisz össze akarja "kréglizni" (=ragasztózni) a világokat (város, vadnyugat, középkor, stb.), mert ki nem állhatja, ha keverednek egymással és ezt látja az egyetlen megoldásnak. De a bölcs Vitruvius helyben kitalált (de frankón rímelő) jóslata szerint kell lennie egy kiválasztottnak, aki ezt megakadályozza: ő Emmett Brickowoski, az egyszerű építőmunkás, akinek eredeti ötlete szinte egy szál sem... De mégis benne van az építőmesterek minden reménye, szóval Vadóccal, az öreg Vitruviusszal és természetesen Batmannal kiegészülve megpróbálják megakadályozni a vészjósló nevű Taco-keddet, ami a legóvilágok végét jelentheti...
Irdatlan beteg poénok garmadája egy még annál is betegebb történetben, még annál is betegebb zenei aláfestéssel két iszonytatóan, szörnyűségesen beteg rendezőtől. Csoda hogy ez a film él - azaz hogy át tudta magát küzdeni a Warner fejesein jelenlegi formájában. Nem tudom, hogy mit szívtak a forgatókönyvírók, de itthon is kötelezővé tenném a szert minden honi "humoristánknak", hátha úgy még rajtuk is sikerülne néhanapján röhögnöm egy jót.
A leírásból talán kitűnhet, hogy bár a célközönség természetesen a gyerekek (mégiscsak legófigurák mászkálnak mindenütt), a felnőttek is remekül szórakozhatnak. A kreativitása a Toy Storyt idézi, míg a humorát az Amerika kommandó: Világrendőrség című Trey Parker-Matt Stone marhulás gyerekkompatibilis verziójaként írnám le. A rendezőknek egyébként a szintén hatalmas meglepetésként szolgáló 21 Jump Street volt a korábbi munkájuk, szóval kezdek hajlani arra, hogy végre megnézzem tőlük a Derült égből fasírtot is...
A Warnerről amúgy senkinek sem az animációs filmek jutnak az eszébe (azok leginkább a Disney és a Sony reszortjai), hiszen mondjuk a Táncoló talpak filmek sem nevezhetőek élvonalbeli alkotásnak, úgyhogy már csak emiatt sem fűztem a bejegyzés témájához sok reményt. Most meg már ott tartok, hogy így február elején 100%-ra biztos vagyok benne, hogy az év végi animációs toplistákban előkelő helyet fog magának szerezni A Lego-kaland...
Az animáció is egyedi: kicsit a stop motion technikára hajaz, de azt tudtommal csak a néhány élőszereplős résznél alkalmazták, a többi mind computer-animált. De szándékosan nem tűnik úgy. Minden effekt (még a víz, a felhő, vagy a lézerlövedék is) legó-kellékekkel van ábrázolva a 100%-os legóhatás kedvéért. A mozgalmas, folyamatosan rohanó (de mégsem kapkodó) sztori pedig lehetőséget kínál arra, hogy az animátorok kiéljék a gyermeki fantáziájukat.
Igazi aranybánya ez a film cameok terén - persze mindenki legó-formában jelenik meg. Hogy csak párat említsek: a Star Warsból Han, Chewie, Lando és C3PO is feltűnik (utóbbi kettő az eredeti hangján), de a teljes DC szuperhős-sereg is itt van - ők ugye a Star Warsszal ellentétben Warner tulajdonban vannak. Tini nindzsa harci teknőcök, Gandalf, Dumbledore, Abraham Lincoln és egy sereg más klasszikus legószereplő is tiszteletét teszi (pl.: a 80-as évekbeli asztronauta, ami nekem is volt és ugyanott volt eltörve a sisakja, mint a filmben).
Egy ilyen díszes kompániához díszes szereposztás dukál. Itt van kérem mindenki: Liam Neeson, Will Ferrell, Morgan Freeman, Channing Tatum, Jonah Hill (ők ketten a 21 Jump Street miatt nyilvánvaló választások). Hozzá a magyar változatnak is sikerült felérnie: Batman például Fekete Ernő hangján szólal meg, aki ugye azon felül, hogy Robert Downey Jr. állandó tolmácsolója, Christian Balet is magyarrá varázsolta a Sötét lovag trilógiában. De van itt még Fluor Tomi is (kapcsolt marketing a "két kicsi legó" miatt), aki egyébként korrekt abban a kis szerepében Supermanként, vagy például Várkonyi András, aki a barátokköztös Vili bácsi figuráját villantja meg Rossz zsaru nyugdíjas apjaként.
Helyey László hiánya már most fájdalmas, Vitruvius (Morgan Freeman) nem is volt az igazi... Órákig sorolhatnám még a magyar és angol hangokat, minden rövid szereplést megemlítve, de helyette csak annyit mondok: akármennyire is ódzkodsz a filmtől, adj neki egy esélyt, mert szinte garantált, hogy könnyesre röhögöd magad rajta. Sajnos stáblista utáni jelenet az nincs, pedig nagyon elfért volna szerintem. Nem mindennapi élmény, egy igazi vicces agymenés, ami ráadásul még értelmes üzeneteket is közvetít - nem csupán annyit, hogy összeragasztózni a legódarabkákat irdatlan nagy baromság...
