Lisztes megmondja a tutit

István, a király (1984)

2015. augusztus 20. 15:00 - lisztes

Tartozom egy vallomással: nekem eddig ez kimaradt az életemből. Tudom, tudom, ez szinte a magyar alapműveltség része, és valóban... Sokan beszélnek erről a színpadi rockoperáról, és hát elég sokat hallani Koppány leghíresebb dalát még a rádióban is. Maga a színdarab 1983-ban kezdte a pályafutását, és Koltay Gábor egy évvel később máris összehozott belőle egy musical-filmet. Nem tipikus filmélmény vár tehát azokra, akik megnézik az István, a királyt, azonban színházinak sem mondanám.

istvan2.JPG

Kétségkívül utóbbira emlékeztet inkább: a színészek erőteljesen gesztikulálnak, rájátszanak, a díszletek és a kosztümök is inkább az érzetet hivatottak előhozni, semmint azt, hogy megteremtsenek egy olyan összhangot, amit nézve elhisszük, hogy a 900-as évek végén járunk éppen. Meg ugyebár színpadon állva adják elő az énekeket (jobban mondva tátognak rá), bazi nagy reflektorok világítanak rájuk, és az egész ugyanazon az egy szent helyen játszódik.

Viszont amitől mégsem tiszta színházi élmény, az a vizuális trükk-rengeteg, amit bevetettek. És ami nekem baromira nem tetszett. Értem én, hogy ez a 80-as évek volt, de szerintem ez kortalanul nagyon gáz... De muszáj szót ejteni róla, hiszen ez az a pontja ennek a filmnek, ami kicsit emelni hivatott az egyébként magas színházi színvonalon vizuálisan. 24 fps alatti felvételek, valamiféle kezdetleges chroma key-technológia - ilyesmiket kell elképzelni, természetesen jó magyar szokás szerint túlhasználva.

maxresdefault.jpg

A történet szerint Géza fejedelem halála után fia Vajk (a továbbiakban az egyszerűség kedvéért István) kerül a trónra, pedig egy ősi törvény értelmében Koppány, az Árpádházi rokonság rangidős férfiját illetné meg az. Így Koppány elindul, hogy a szokás szerint elvegye feleségül Géza özvegyét, Saroltot, aki viszont hallani sem akar erről, és István megkoronáztatását sürgeti. A magyarság két részre szakad: István a keresztény európai, míg Koppány az ősi magyar értékeket szeretné érvényesíteni, bevezetni/megtartani az országban.

Kanyarodjunk vissza először is a színészi játékhoz: Koltay Gábor, illetve hát még korábban Szörényiék azon az állásponton voltak, mint Michael Bayék az Armageddonban az űrhajósokkal, meg az olajfúrókkal: egyszerűbb énekeseket megtanítani színészkedni, mint színészeket igazán erélyesen énekelni. És mivel ez a kvázi koncertfilm is a színpadi előadásból merít, most sem változtattak a szereplők összetételén. Pedig éppenséggel lehetett volna...

hqdefault.jpg

Sőt, éppenséggel már eredetileg is megcsinálhatták volna azt, hogy a színpadon színészek játszanak, és tátognak az énekesek által felénekelt dalokra - mivel már a színpadi előadás is playback volt (többek között Varga Miklós itt még nem Istvánként, csak annak hangjaként szerepel, Pelsőczy László személyesíti meg az első magyar szentet). Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy Vikidál Gyuláék rossz munkát végeztek volna (sőt, szerintem ő Koppányként elképesztően karakteres és karizmatikus).

Rockoperáról lévén szó a zenékről is kell beszélni. Egyszerűen fantasztikusak, szinte kivétel nélkül. Mondom ezt én, aki nem vagyok rockrajongó. Fülbemászóak, jók a szövegek, és a ritmusuk mindig passzol az eseményekhez. Azt bánom csak egyedül, hogy ha már a címszereplő István, pont ő nem kapott egy igazán kemény, rockosabb darabot, ami versenyre kelhet Koppány Szállj fel szabad madár című nótájával. Őt meghagyták egy sokkal határozatlanabb (Sarolt jobban érvényesíti az akaratát), szelídebb embernek, pedig ez valószínűleg távol állt tőle.

maxresdefault-2.jpg

Sok 80-as évekbeli betegségtől szenved képileg, és mivel nem mozifilm, így nem is szabad úgy beszélni róla, mint azokról, de: színészileg korrekt darab, még úgy is, hogy az előadók zömének nem volt sok tapasztalata ezen a téren. A zenéje pedig tényleg fantasztikus, nem csodálom, hogy ez lett minden idők legsikeresebb musicalje/rockoperája idehaza. Félek, a színházi élményt nem adja vissza, de azoknak bátran tudom ajánlani, akik még nem tapasztalták meg élőben, és tán sosem fogják úgy megnézni ezt a nagyszerű darabot.

01blog_lisztes.png

02blog_elozetes.png

03blog_imdb.png

04_blog_mafab.png

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lisztesmegmondjaatutit.blog.hu/api/trackback/id/tr27581208

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Augusztus 20-i hazugságok 2015.08.21. 14:13:59

Nem csak Gyurcsány öszödi beszéde óta tudjuk, hogy az állam hazudik. Ünnepek és történelmi tények tekintetében különösképpen nagyokat. Egy országot megvezetni, mindig is megérte. Humorosan fogalmazva, a kormány szerint az Államunk olyan jó állapotban v...

Trackback: Vajk, a hitehagyott 2015.08.21. 14:13:16

  Bognár József: Vajk, a hitehagyott. Kényszerek és lehetőségek a X-XI. század fordulóján.   Ha az árpádi bejövetelt követő mintegy száz évet kívánjuk megérteni, feltérképezni, akkor legjobb, ha először felvázoljuk a korabeli Európát. Képzeljük ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

¿Qué tapas hay? 2015.08.21. 14:31:13

Az István a király remek zenés mű, de a film elemzésénél azért pár dolgot figyelembe kell venni. A film a '83-as királydombi előadáson készült, ami elsősorban szabadtéri színielőadás volt, ráadásul a közönség igen messze ült a színpadképtől, így az eltúlzott gesztusok és mimika szükségszerű volt.

A filmet csak úgy érdemes értékelni, mint az előadás képi rögzítését. Koltay tisztességes iparosként megrendezte a szabadtéri előadást, mint több más monstre szabadtéri produkciót a 80-as években. De Koltay jobb producer, mint színi rendező. Filmrendezőként meg talán a XX. szd. legtehetségtelenebb magyar filmrendezője.

mbond 2015.08.21. 22:20:43

Sajnos a film két lábbal tiporta mindazt, ami páratlan élmény volt a helyszínen. Kihagyott dal (Unom a politikát), esztelen és zavaró képi megoldások és amatörizmus teszi élvezhetetlenné azt, amihez szinte hozzá sem kellett volna nyúlni ahhoz, hogy tökéletes lehessen.
Elképesztő csalódás volt szembesülni ezzel a fércművel a Corvin moziban, a hosszú és végtelennek tűnő hónapok várakozása után.
Meglátásom szerint hatalmas veszteség a magyar zenetörténelem (és a filmes szempontból sem sokkal kevesebb) az, hogy nem maradt fent komplett (legalábbis publikus) felvétel valamelyik királydombi estéről.

FYI: a Hála néked fejedelem dalhoz tartozó felvétel (a végén, az "evős" rész) nem így zajlott eredetiben, ezeket a felvételeket éjszaka, az előadások után, közönség nélkül rögzítetették

Rudi Kató 2015.08.22. 07:10:44

Ez a nem tudom mi volt ez, csak arra volt jó hogy ledöntse ifjúságunk bálványait, Szőrényiéket akik a nevüket adták ehhez a szarhoz!

kisvirag78 2015.08.22. 17:16:23

Gratulálok, elmagyaráztad azoknak, akik több tucat előadáson vannak túl, hogy hogy is nézett ki az a film, amit szerintem rajtad kívül minden olvasód látott. Ha a bölcsiben tetted volna, még megértem...

lisztes · http://www.facebook.com/LisztesMegmondjaATutit 2015.08.22. 18:19:47

@kisvirag78: Nagyon szépen köszönöm! A célom az, hogy még az olyanok számára is eljuttassam a kultúrát, mint amilyen például te vagy :)

accattone 2015.08.23. 11:33:30

Az István, a király vizuális stílusa azért olyan, amilyen, mert Tímár Péter keze nyomát viseli. Ő szeretett játszadozni a trükkasztallal a kora- és középső 80-as években, először még kísérleti filmesként. Érdemes megnézni, mennyire hasonló effektek vannak a Bódy Gábor-filmekben, amikben szintén rá bízták a kreatívkodást. Felismerhető a stílusa. Lehet, hogy mára már inkább zavaróak, öncélúak ezek az effektek, de rossz nyelvek szerint Koltay Gábor annyira nem tudott mit kezdeni az alapanyaggal, hogy valahogy föl kellett dobni a filmet. Az István, a király vizuális stílusa azért olyan, amilyen, mert Tímár Péter keze nyomát viseli. Ő szeretett játszadozni a trükkasztallal a kora- és középső 80-as években, először még kísérleti filmesként. Érdemes megnézni, mennyire hasonló effektek vannak a Bódy Gábor-filmekben, amikben szintén rá bízták a kreatívkodást. Lehet, hogy mára már inkább zavaróak, öncélúak, de rossz nyelvek szerint Koltay Gábor annyira nem tudott mit kezdeni az alapanyaggal, hogy valamivel föl kellett dobni a filmet :) Pl. A nemesek triászának felvételénél gyakran merevedik ki a kép, látszólag indokolatlanul. Viszont Tímár Péter elmondta egy beszélgetésen, hogy ez az ő ötlete volt. A színészek ugyanis rosszul playbackeltek, és nem volt lehetőség utóforgatásra. Ez volt a mentő ötlet...

accattone 2015.08.23. 11:40:24

(hogy miért írta kétszer az elejét...?)

¿Qué tapas hay? 2015.08.23. 21:11:57

@accattone: Hm. Meg voltam győződve, hogy ezek az érdekes képi hatások Koltay dilettantizmusának termékei. Elismerve Tímár művészetét (Koltayt tulajdonképpen egy napon nem is lenne szabad vele együtt emlegetni), nekem ezek a vizu effektek nem tetszettek akkor sem, amikor először láttam a filmet, és azóta se szerettem meg őket.

Petrow 2015.08.24. 16:36:15

A következőnek javaslom, nézd meg a Szabó Magda művéből készült "Az a szép fényes nap"-ot. Echte tévéfilm vizualitás, nagyon jó színészekkel, és súlyos, mítoszromboló, de elgondolkodtató mondanivalóval.

accattone 2015.08.25. 13:37:05

@¿Qué tapas hay?: Koltay dilettantizmusa egyébként nagyon jól lejön a totáloknál. Szinte semmi nem történik, csak merev előrebámulások és hosszas vonulások. Ezért vannak jó helyen az operatőrök, hogy legalább úgy tűnjön, mintha zajlana valami a Királydombon.
süti beállítások módosítása