A tervek szerint ennél régebbi westernnel nem fogok foglalkozni: a Hatosfogat a 30-as évek legvégén készült, új löketet adva ennek a népszerű zsánernek, amiből a hangosfilm előretörése miatt egyre kevesebb született, mert nehéz volt az eredeti helyszínen rögzíteni a hangokat. Az addig javarészt csak könnyen feledhető B-filmekben domborító John Wayne karrierjének beindítója, pedig konkrétan a Hatosfogat már a 80. filmje volt az ekkor még csak 32 éves színésznek. Nem mellesleg itt tűnt fel először legendás cowboykalapja, amit végül 20 évvel később, a Rio Bravo után nyugdíjazott csak le.

John Ford és John Wayne első közös munkája, amit még számtalan másik követett. A híres arizonai Monument Valleyt is ezzel a produkcióval fedezték fel maguknak a filmesek Hollywoodban. John Ford ezután szinte minden westernjét itt forgatta, konkrétan a Hatosfogat "címszereplője" is háromszor halad át a híres völgyön, mert annyira szép arrafelé a táj. Sokat köszönhet a western zsánere ennek a filmnek, úgyhogy ha valaki érdeklődik a téma iránt, annak ez mindenképpen kötelező darab.

Egy postakocsi érkezik a városba és egy kis pihenő után nemsokára indul is tovább. Az utasok közt van egy whiskeykereskedő, egy részeges orvos, egy katonafeleség, egy úriember, egy bank tulajdonos, egy börtöntöltelék és egy kurtizán. A terep nem egyszerű, hiszen az indiánok a környéken fosztogatnak és a biztonságot nyújtó lovasság is más parancsot kap, így nem sokáig védhetik a kocsit. A helyi seriffre hárul a feladat, hogy az utasokat sértetlenül juttassa el a célállomásra. A zárt térben a sok eltérő gondolkodásmódú ember között a külső fenyegetettség hatására paprikás hangulat alakul ki...

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy hibátlan filmről van szó. Nagyon is sok helyen bele lehet kötni. Gondoljunk csak például a nagyjelenetre, ahol az egy óra alatt szépen felépített indiánfenyegetettség végre meghozza a gyümölcsét és egy rendkívül izgalmas lovas üldözős jelenetben csúcsosodik ki. Egy interjúban megkérdezték Fordot arról, ami már nekem is szöget ütött a fejembe a Hatosfogat nézése közben, hogy vajh' az indiánok miért nem lőtték ki a lovakat a kocsi elől, mire azt válaszolta: Mert akkor vége lett volna a filmnek...

Szóval jah: található benne pár "érdekes" megoldás, de ezek ellenére is a filmtörténelmi jelentősége vitathatatlan. Meg egyébként is: az említett üldözős jelenet egyike a legizgalmasabb és legbrutálisabb westernjeleneteknek, amit valaha is láttam (simán lekörözi még a csorda nekiiramodását is a Vörös folyóban). Egyszerűen akkora lendület van benne, hogy még a gyenge képminőség és a néha-néha felbukkanó vetített hátteres megoldás ellenére is könnyű átérezni azt a sebességet, amivel a lovak száguldoznak. És micsoda kaszkadőrmutatványok vannak benne...

Kár, hogy nem ezzel zárták le a filmet, hanem még gyorsan kanyarítottak egy utcai párbajt Wayne karaktere és a haragosai közt - amit ráadásul nem is látunk a nagyobb drámai hatás kedvéért... Sajnos ez inkább már csak időhúzásnak tűnhet, mintha nem tudta volna Ford kellő gyorsasággal elvarrni a szálakat. A happy end persze garantált, hiszen hol vannak még azok az idők, amikor fel-fel bukkan egy olyan film, amiben a rosszak győzedelmeskednek végül?

A párbeszédek jók, a karakterek kidolgozottsága ahhoz képest, hogy hányan vannak a vásznon, szintén példaértékű. A film legnagyobb sztárja ekkor még a prostit alakító Claire Trevor volt - ő valóban lenyűgözően játszik. John Carradine (David Carradine apukája) is feltűnik, karakteres arcával emlékezeteset produkálva. Tipikus színházi beütéssel, de legalább kellően humorosan formálja meg Thomas Mitchell a részeges orvost, vagy például Andy Devine Buckot, a kocsist. John Wayne pedig... Nos... Ő itt az a tipikus szépfiú, akiket a mai napig előszeretettel alkalmaznak hollywoodi filmekben: színészi kvalitásból nincs sok, ellenben bevonzza a női nézőket a mozikba...

A másfél órás játékidő a feleslegesen elnyújtott véget leszámítva izgalmas és tartalmas. A magyar szinkron korrekt, igazán karakteres hangokat sikerült találni a szereplőkhöz, talán Buck járt egyedül rosszul Benkóczy Zoltánnal, aki egy kicsit túlságosan is "goofyra" vette a figurát a hangja eltorzításával. De például Képessy Józsefet mindig jó hallani... Ha eddig kimaradt, sürgősen pótold, még ha nem is szereted annyira a régi filmeket, mivel a Hatosfogat bár koránt sem tökéletes, "alapfilm"-nek számít a westernek körében!

Lisztes

Hatosfogat az imdb-n

Hatosfogat előzetes