Következzék egy, a szokásosnál is elfogultabb vélekedés - mert erről a filmről szerintem nem tudnék nem szuperlatívuszokban beszélni. Az egyik kedvenc mesém, pedig amikor először láttam, már jó ideje nem voltam abban a korban, hogy nekem mesére legyen szükségem. De a Csillagpor ennek ellenére is azonnal megfogott, és emlékszem, miután először láttam, másnap már újra is néztem - és ez a fajta extra lelkesedés rám egyáltalán nem jellemző (egyedül A sötét lovagnál történt velem hasonló, azt meg az egyik nagy kedvencemként emlegetem).
Szóval Csillagpor. Matthew Vaughn rendező az utóbbi években Hollywoodba is betette a lábát, és elhozta végre a minimum 16-os karikás szórakozást a mozikba. Szórakozást - ez nagyon fontos, hiszen filmjei azon felül, hogy tényleg brutálisan... brutálisak, igazi mozi- és filmélményt nyújtanak az alaposan kidolgozott sztorijukkal, a remek karakterekkel, és a félelmetesen jól megkoreografált akciójeleneteikkel. Ha/ver, X-Men: Az elsők, Kingsman. Azt hiszem, hogy ezzel eleget mondtam.
Vaughn a képregény adaptációk nagy mestere, hiszen az imént említett három filmje közül mind képregény alapján készült (oké, a Ha/ver az a képregénnyel egy időben íródott, de értitek a lényeget...). Azt kevesebben tudják már, hogy valójában, ha nem is közvetlenül, de a Csillagpor is egy képregény adaptáció, hiszen a regény eredetileg egy 4 kötetes képregényfolyam feldolgozása, így Vaughn lényegében eddig csak a Torta című filmje esetében dolgozott képregényalap alapján híján...
A sztori: Tristan be akar csajozni, de szíve választottja nem adja olcsón a szívét. Miután egy közös bandázás közben megpillantanak egy hullócsillagot, a fiú elhatározza, hogy egy héten belül megszerzi azt a lánynak, így véve őt le a lábáról. A csillag a "Fal"-on túli világba zuhant, ami nagyon sokban különbözik a XIX. századi Angliától: varázslatos hely boszorkányokkal, mágiával, hatalmas királysággal, villámgyűjtő kalózokkal, és még sorolhatnám hosszasan... De ami a legfontosabb: a Falon túl semmi sem az, aminek elsőre gondolná az ember, így a földre hullt csillag is egy nem várt meglepetést tartogat...
Annyi ötlet van ebben a filmben, hogy csodálkozok, hogyan férhetett bele a két órás játékidőbe? Minden percre jut valami meglepetés, valami, amire nem feltétlenül számít az ember, ugyanakkor - és ez nagyon fontos - értelemszerűen következik is az eddig látottakból. Azt pedig, ha egy film nem öncélú, de mégis tele van jobbnál jobb jelenetekkel, én csak úgy hívom: "mestermű". Tudom, lesznek sokan, akik nem osztják a véleményemet, de én akkor is így érzem: most például a TV-ben kaptam el nemrégiben a filmet, de még a sok idióta reklám sem volt képes eltántorítani - végignéztem, noha már rengetegszer láttam.
Az egyik ok, amiért nekiállhattok vitatkozni velem, hogy bizony ez a film annak ellenére, hogy mese, nem kifejezetten gyerekeknek való. Pedig ha belegondolunk, mielőtt még a Disney kilúgozta volna a klasszikus európai meséket, azokban is ott volt a brutalitás, méghozzá talán még a Csillagpornál is nagyobb mértékben. Oké, bodycount tekintetében Vaughn filmje messze ver egy átlagos horrort, de a sok gyilkolászás valahogy mégis szerves részét képezi a filmnek, sőt, pontosan ez adja meg azt az egyedi ízt, amit más, mostanában gyártott fantasykból rendre kispórolnak.
Persze akadnak problémák a filmmel, hiszen minden filmben fel lehet fedezni hibákat, vagy némi öncélúságot (miért nem ezt csinálta ahelyett, mikor úgy sokkal logikusabb lett volna, stb...). Nekem ilyen Tristan édesanyja ajándéka édesapjának, ami valamiért a fal angliai oldalán is működik (lásd: Babilon gyertya), holott ott csak szimpla gyertyaként kéne funkcionálnia, mint ahogy Yvaine (a hullócsillag) haja is menten átváltozott csillagporrá, amint átkerült a falon.
De az ilyen apróságok szinte semmit sem rontanak az élményen. Matthew Vaughn rendező egy feszes tempójú, sziporkázó, és jól kinéző darabot tett le az asztalra, aminek mind az aláfestőzenéje, mind a betétdala (bizony, a Rule the World) fantasztikusan sikeredett. És azt is be kell valljam, hogy az esküvői meghívónkra is ebből a filmből választottunk anno idézetet a kedves kis feleségemmel :) Akármikor újra tudom nézni, annyira fantasztikus minden egyes perce.
