Klasszikus jövőkép, cseppet sem klasszikus helyzet. 2031-ben járunk. Az egész világ fagyos. De nagyon. Az okok? Természetesen a globális felmelegedés, persze csak közvetetten. Természetesen az ember, méghozzá közvetlenül. Szeretünk istent játszani, szeretjük a kedvünkre alakítani környezetünket. Vagyis csak szeretnénk, hiszen lóf*szt nem tudunk még mindig a világról, így a túlzott önbizalom könnyen a visszájára sülhet el. És Murphytől tudjuk, hogy ha valami megtörténhet, az meg is fog.
Szóval 2031. 17 éve történt a tragédia. 17 évvel ezelőtt a globális felmelegedés már olyan égető (haha, szóvicc!) problémának bizonyult, hogy a fejlett államok összefogtak és tudósaik segítségével kifejlesztettek egy anyagot, amit ha a légkörbe juttatnak, csökkenti az átlaghőmérsékletet. És bejött! Csökkentette. Sajnos túl jól, így csakhamar az egész bolygó átalakult egy bazi nagy hógolyóvá és ezt bizony nem is élte túl senki. Senki, kivéve egy luxusvonat utasait, akik azóta is megállás nélkül menetelnek a síneken, pontosan 1 év alatt megtéve egy teljes kört a világban.
És hogy mi a helyzet a vonaton? Vannak a szegények és vannak a gazdagok. Mert a társadalmi rétegződés még akkor is megmaradt, amikor eljött a világvége. Akik anno az első osztályra váltottak jegyet, azok fényűzésben élhetnek (a másodosztály sem panaszkodhat), míg akik a vonat végében található turista/munkás osztályt választották, azok mocsokban tengődnek, egymást és csótányokból készített proteinszeleteket zabálva. Nem élnek, csak túlélnek. Már persze ha túlélnek. És mivel ez nem élet, ennél még a halál is jobb, szóval kockáztatnak.
Volt már lázadás, volt már több is. De talán majd most. Vannak olyan dolgok, amiket nem tudnak pótolni. Egyszer elfogy a lőszer az őröknél a tárakból. Vagy talán a legutóbbi lázadás leverésekor már el is fogyott. Itt az idő cselekedni. Curtis (a feltűnően jól táplált és kigyúrt Chris Evans) szervezi már a dolgot. Van segítség az előttük haladó vagonokból. De az ajtókat csak egy börtöntöltelék tudja kinyitni. Az egykori biztonsági ember, aki azóta egy durva drog, a Kronol rabjává vált a lányával együtt. Épp ezért mindent megtesz, hogy szerezzen egy keveset. Szóval indulhat a buli...
Francia képregényalbum alapján készült a film, ami a legendás koreai rendező, Joon-ho Bong tengerentúli bemutatkozása. 2013-ban, épp akkor, amikor egy másik legendás koreai rendező, Chan-wook Park is átnyergelt "Hollywoodba" (ezt itt most ne szó szerint értsétek, inkább úgy, hogy nyugati színészekkel forgattak angol nyelven). Egyiküknek sem sikerült zökkenőmentesen venni ezt az akadályt. Nem mondtak csődöt, nem maradtak szégyenben sem, de azért be kell látni, hogy a Vonzások sem volt az igazi és a Snowpiercer is hagy némi kívánni valót maga után.
És itt most nem a gagyi CGI-ra gondolok, mert azt elnézem. Nem készülhet minden film 200 millió dollárból. A 40 milliós büdzséhez képest nagyon is rendben van a látvány. A színészekkel sincs semmi probléma. Chris Evans ugyan nem egy Brando, de szépen teszi a dolgát. Lejátsszák a karakterszínészek, de nem vészesen. Ez is megbocsátható. Az viszont már kevésbé, hogy a nagyszerűen felépített vonatbéli életforma, ahogy haladunk előre vagonról vagonra, úgy lesz egyre elborultabb, egyre nehezebben érthető, egyre inkább fejcsóválásra késztető.
Elmaradnak az akciók, maradnak a zs-filmes megoldások, mint a terhes nő a gépfegyverrel, vagy épp a terminátorként menetelő, soha meg nem szólaló és mindent túlélő gyilkológép. Valaki ezt stílusosnak nevezi, én csak simán sz*rnak. Amúgy sem kedvelem a távol-keleti stílust - ezt a blogon már többször bevallottam. Próbálkoztam sokszor, de szinte akármelyik agyondicsért filmet néztem meg, végül csalódnom kell. Talán pont Bongtól az A halál jele volt egy kicsit más élmény, de rég volt már, nem emlékszem túlságosan sokra belőle.
Szóval érződik a filmen az, hogy nem egy hollywoodi iparos keze-munkája. És Bong beleadott apait, anyait. Nem csak rajta múlt: az alapszituáció már önmagában problémás, a zárt ökológia rendszer még úgy ahogy működhetne is (bár inkább nem, elnézve az első osztály életvitelét), de a vonatot hajtó örökmozgó már rendesen berezgeti a lécet. De a lezárás az, ami végleg lerúgja a tartókról - spoilerveszély miatt nem árulnám el, de maradjunk annyiban, hogy naiv és unalmas.
Persze értem én, hogy az egész vonat egy rohadt nagy metafora a tűzön-vízen át haladó emberiség féktelen robogására. Sokak szenvedése néhányak szerencséje. Az összeesküvés-elméletek kedvelői is televigyorral nézhetik, ahogy Ed Harris (alias főgonosz) szépen felmondja az ilyenkor szokásos magyarázatokat, mert máskülönben a szegény néző elveszne a rengetegben. Meg magától kellene rájönnie a dolgokra. Bár igazából senki nem jönne rá, mert olyan elborult logikával rukkol elő, hogy... nah, inkább ne menjünk bele.
.jpg)
Elegánsnak tűnik, de néhol csöppet sem az. A forgatókönyvíróknak egyébként egyszerű dolga volt, hiszen csak haladni kellett előre. De talán pont ez lett a vesztük: a set-upok zöme fájóan kilóg, ordít, hogy azért mutatták/mondták az adott dolgot (gyufa, a Kronol gyúlékonysága, stb), mert később annak még fontos szerepe lesz. Félreértés ne essék, van, ami működik, van, ami ügyesen illeszkedik a világba, de nálam sajnos átlépte az ingerküszöböt a nem működők száma.
Néha túl gyorsan vannak vágva, néha bántóan sokat ugrál a kézikamera, néha becsúszik egy-két orbitális baromság, mégis alapvetően jók az akciójelenetek. Jó a fényképezés, jó a ritmus (egy percig nem ül le a két órás film), Tilda Swinton frenetikus a szerepében és a csavarok közül van néhány, ami betalál. De ez egy ennyire várt filmtől kevés. Ennél lehetett volna több is ebben a koncepcióban. És talán ez nem is annyira a rendezés hibája, a probléma forrásaként én a forgatókönyvet jelölném meg inkább...
[SPOILER] U.I.: Könyörgöm, az a sárga ruhás csaj, meg jó néhány 5 év alatti gyerek is járt a vonat legvégében és a legelejében is, úgyhogy mégsem Curtisé a Guiness rekord, sajnálom. [SPOILER VÉGE]
