Magyar rendezőtől, magyar zeneszerzőtől, és hát félig-meddig magyar operatőr fényképezésében készült igazi filmklasszikus Humphrey Bogart főszereplésével. A sztori alapja egyébként orosz, de készült már belőle western verzió is gonosz apacsokkal, illetve TVfilm remake a 90-es évek közepén James Belushival (és nem, a Matthew McConaughey-s filmnek sok köze nincs hozzá, csak maximum annyi, hogy az is a világ legnagyobb sivatagában játszódik).
Gyorsan hozzá is teszem, hogy ezt a Szaharát természetesen NEM a Szaharában forgatták (hanem az USÁ-ban), hiszen itt is hangsúlyozni kell, hogy a gyártási éve alapján ez bizony egy II. világháború idején forgatott film egy II. világháború idején játszódó történettel, és a II. világháborúról azt kell tudni, hogy nem volt ildomos besétálni két tűz közé, márpedig ebben az időszakban a Szahara eléggé forró területnek számított, és itt most nem az időjárásra utalgatok.
Bogarték egy tank megmaradt legénységét játsszák, akik azt az infót kapják, hogy északra, keletre és nyugatra ellenséges egységek garázdálkodnak, és hát nem kéne velük találkozni... Szóval útnak erednek délre, a sivatag belsejébe egy angol támaszpont, illetve némi víz után loholva. Közben találkoznak szétlőtt angolokkal, egy olasz foglyot cipelő szudánival és egy német pilótával is - a kellően diverz társaság végül rátalál a környék egyetlen vizet tartalmazó kútjára, amivel csak két probléma akad: éppen, hogy csak csöpög, valamint 500 szomjas német is pont felé tart.
Korábban már többször is láttam a már említett Belushi-féle verziót a TV-ben, amiről csak annyi maradt meg, hogy eléggé rendben van, tele frankó jelenetekkel, meg izgalommal. Nos, ez természetesen elmondható az eredetiről is - e sorok írása közben azonban még nem merek dönteni, melyik sikerült jobban (feltehetően ez), mert túl régen láttam ahhoz a remake-et, hogy pár kedves emlék alapján állást foglaljak az ügyben. Mindenesetre ez egy olyan film, amit mindenképpen látni kell.
Egyrészt ugyebár ott vannak a csodálatosan megkomponált fekete-fehér képek, amiket az 5 Oscar-díjra (köztük ezért a filmért is) jelölt Rudolph Maténak köszönhetünk. Én például nem eszméltem rá a film nézése közben, hogy valahol máshol látszódna: úgy látszik, érdemes volt megmozgatni azt a töméntelen mennyiségű homokot, amit a forgatás helyszínére kihordtak, valamint a sminkeseknek is minden elismerésem, akik vazelines vízzel oldották meg, hogy a szereplőket folyamatosan izzadni lássuk a hőségtől.
A színészi játék ugyan a kor standardjeinek megfelelően teátrális, de koránt sem annyira, hogy az zavaróvá váljon. Talán csak az egyes szereplők elhalálozásánál érezni azt, hogy a színészek azt gondolják, épp egy színházban vannak. Bogart jó, egy kifejezetten szimpatikus karaktert hoz, akinek most kivételesen nincs különösebb defektje. DE: pont emiatt hiányzik is belőle valami, ami miatt emlékezetessé válna. A filmbéli párbeszédek zöme vagy a sztorit lendíti előre, vagy háttér információkat ad a karakterekről - de azokból kevés akad, amik magát a karakterek jellemét gazdagítanák.
Nem meglepő módon, mivel háborúban készült háborús filmről van szó, az üzenet most is olyasmi, hogy háborúzni bár nem kellemes, azért érdemes kipróbálni, mert könnyen hős lehet belőled. De hozzá kell tennem azt is, hogy azért a dolog valamelyest árnyaltabb (nem lenne szép ennyivel leírni ezt a filmet), mert azon felül, hogy Bogarték kötelességtudatból és hazafiságból cselekszenek, a végén eléggé rendesen elkezdenek moralizálni a dögcédulákat szorongatva, hogy mindez megérte-e?
És ha már a végénél tartok: van némi átfedés a két évvel korábban, Gary Cooper főszereplésével készült York őrmester és eközött, hiszen (talán nem veszitek zokon, pontosabban szólva spoilernek egy 70 évesnél is idősebb filmnél) mindkettőben megjelenik a "nagyon kevés ember nagyon sok német túszt ejt" propaganda-motívum. Lehet, hogy csak véletlen, de lehet, hogy a York őrmester korabeli sikere és némi állami ösztönzés hajtotta az alkotókat efelé a végkimenetel felé, de igazából mindegy is, mert a Szahara a kora ellenére is egy erősen megnézésre javallott háborús film.
