A lista első felét EZEN A LINKEN érheted el.
Szóval miután rendesen felborzoltam a kedélyeket a 20.-11. helyezettel, jöjjön egy sokkal "vállalhatóbb" lista a legjobbakkal. Mármint, ahogy a bejegyzés címe is mutatja: szerintem a legjobbakkal. És bár a pontozást szinte rögtön a filmek megnézése után megejtettem, a végső sorrenden az is alakított, hogy X hét/hónap távlatából mi maradt meg bennem, milyennek látom így utólag az alkotásokat. Ezért csúszott előrébb a Sráckor, noha közvetlenül a mozi után nem tetszett annyira, és mások ezért kerültek végül hátrébb. De ez a szép a toplistagyártásban: ha holnap csinálnám, már lehet, hogy más lenne a rangsor.
10. Éjjeli féreg / Nightcrawler (2014) - KRITIKÁM
Jake Gyllenhaal filmje mindenképpen dicséretet érdemel, mert azon felül, hogy nálam a teljes érdektelenségből a top10-ig mászott, egy rendkívül jól összerakott, erős atmoszférával és karakterekkel operáló, jól megírt és eljátszott filmről van szó, amit vétek lenne kihagyni bármelyik ehhez hasonló listáról. Nagyon szurkolok, hogy egy főszereplői Oscar-jelölés becsússzak Gyllenhaalnak, mert itt tényleg egy olyan alakítást nyújtott, amiért ez kijárna.
9. Sráckor / Boyhood (2014) - KRITIKÁM
A film, ami a megnézése után közvetlenül még nem tetszett annyira. Kicsit hosszú, kicsit unalmaska volt. De aztán aludtam rá. És még mindig agyaltam rajta. Aztán még egyet aludtam rá... És még egyet. És rájöttem, hogy tulajdonképpen akkor is egy remekbeszabott mű, ha elfelejtjük a készítésének körülményeit, mert annyira emberi, annyira igazi... Így az végül tényleg csak hab a tortán, hogy Richard Linklater 12 éven keresztül forgatta, végig ugyanazokkal a szereplőket megtartva a szerepükben.
8. A rajtaütés 2. / The Raid 2: Berandal (2014) - KRITIKÁM
Mert bár az első rész sem volt akármi, még annak ellenére is, hogy nekem nem tetszett annyira, amiben valószínűleg közrejátszott a hype által kreát irreálisan magas elvárásom, de Gareth Evansnak sikerült az, ami csak nagyon keveseknek: túllépett az első részen. Hozzáteszem, eredetileg ezt szánták A rajtaütésnek, csak túl sok pénz lett volna leforgatni, ezért inkább összedobtak egy egyszerűbben kivitelezhető sztorit (ez lett ténylegesen A rajtaütés), aminek sikere nyomán végül ez a film is elkészülhetett... Élvezet volt nézni minden percét, 110% akció.
7. Holtodiglan / Gone Girl (2014) - KRITIKÁM
Fincher megint megcsinálta! Sokat kellett várni, hogy újfent odab*sszon úgy igazán, mint ahogy annak idején a Hetedikkel, vagy a Harcosok klubjával tette, de úgy tűnik, megérte. A film, ami Ben Affleckből is kihozta a színészt. A film, ami egy bestseller alapján készült, és aminek nem kellene működnie, mert a regény szerkezete finoman szólva sem filmszerű. A film, ami ennek ellenére mégis beránt magával, és nem ereszt arra a 2,5 órára, és ez egyértelműen Fincher legendásan jó atmoszférateremtési képességének az érdeme. Megérdemelt sikere az idei évnek.
6. John Wick / John Wick (2014) - KRITIKÁM
Az év elején még a gondolattal sem mertem kacérkodni, hogy A rajtaütés 2.-nél kapunk egy jobb akciófilmet, de megtörtént! Ami pedig a John Wick alkotóinak az aduásza volt, hogy az indonézekkel ellentétben egyáltalán nem gondolták komolyan a művüket, és ez baromi jól állt nekik. Az akciózás hibátlan, az önirónia pedig felteszi a koronát az egészre. Az idei évben nem csak Michael Keaton tért vissza, hanem Keanu Reeves is!
5. A Lego-kaland / The Lego Movie (2014) - KRITIKÁM
Akárcsak Az útvesztő esetében, A Lego-kalanddal is az volt a helyzet, hogy egy fikarcnyit sem érdekelt. Azt hittem, hogy egy ócska 1,5 órás lego reklám lesz pár bugyuta figurával, amin a kisgyerekek majd el-elröhögcsélnek, de felnőttként kínszenvedés lesz végignézni. Aztán megjöttek az első kritikák, és leesett az állam. Rögtön eldöntöttem, nekem ezt látnom kell, és bár asszony is hasonlóan szkeptikus volt a filmmel kapcsolatban, végül csak sikerült elrángatnom a moziba őt is. És nem bántuk meg. Ha még kimaradt volna, sürgősen pótolni, mert elképesztően vicces film!
4. 22 Jump Street - A túlkoros osztag / 22 Jump Street (2014) - KRITIKÁM
De még A Lego-kalandra is rátesz egy lapáttal a 21 Jump Street folytatása, aminek ugyanazok voltak az elkövetői, mint az imént említett animációs filmnek. Phil Lord és Christopher Miller ebben az évben a csúcsra értek, és remélem, hogy mindent megtesznek azért, hogy ott is maradjanak, és hasonlóan színvonalas vicces filmekkel szórakoztassanak minket. A 22 Jump street nézése közben konkrétan begörcsölt az arcom a sok röhögéstől, és bár meglepő módon 2 (részben) vígjáték is megelőzte ezen a listán, ennél viccesebb nem volt az idén!
3. Az eltűnés sorrendjében / Kraftidioten (2014) - KRITIKÁM
A legjobb európai film, hands down! Ida? Két nap, egy éjszaka? Ugyan, kérem! A norvégok gengsztervígjátéka olyan szinten zseniális, hogy azt szavakkal nem is lehet kifejezni! Én hülye meg majdnem lemaradtam róla, és valami mást néztem meg helyette a Corvin moziéjszakán. De végül szerencsére ennek a vetítésén kötöttünk ki, és remekül szórakoztam ezen az első osztályú feketekomédián. Kár, hogy viszonylag kevés embert érdekelt idehaza a mozikban, de ez semmit nem von le az értékéből.
2. Csillagok között / Interstellar (2014) - KRITIKÁM
Valószínűleg, ha nem övezné ekkora utálat ezt a filmet, akkor megkaparintotta volna az első helyet. De mivel szinte mindenki nagyítóval keresi a legapróbb hibákat is rajta, én magam is akarva-akaratlanul feltettem olyan kérdéseket, amiket normál esetben nem tettem volna fel, és ez egy kicsit rontott a mozivarázs összképén. De még így is az egyik legjobb filmélmény volt az idei évben a mindig megbízható kezű zseni, Christopher Nolan Űrodüsszeiája. Danialvessel kiveséztük a Csillagok közöttöt hegyiről tövire a podcastem egyik adásában: A csillagok közöttről feketén fehéren.
1. Birdman, avagy (A mellőzés meglepő ereje) / Birdman (2014) - KRITIKÁM
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy már láthattam a Michael Keaton nagy visszatéréseként is emlegetett Birdmant, noha a hazai mozis bemutató csak januárban lesz. De ez engem nem gátol meg abban, hogy felpakoljam már idén a legjobb filmeket felvonultató listámra, méghozzá a szerény első helyre. Lehet, hogy ez csak pillanatnyi elmezavar, de úgy érzem, ez volt a legkülönlegesebb filmélményem idén, ami ráadásul még be is vonzott magába, és nem is eresztett 2 órán keresztül. Hab a tortán: még szórakoztatott is, mert mindemellett baromi vicces. Technikailag, színészileg, történetileg is ott van a szeren, így most úgy érzem, hogy megérdemelten került fel a dobogó legfelső fokára.
Az feltűnt, hogy egy képregényfilm (nem, a Birdman nem az) sem jutott be a legjobb 20-ba? Hát igen, erre azért én sem számítottam, de végül csak így alakult...
És nektek mik voltak a kedvenceitek? Kommenteljetek bátran!
