A filmkritikusok, filmes újságírók gyakorta dobálóznak a szakzsargonnal, az angol kifejezésekkel, közben észre sem veszik, hogy ezek valaki számára kínaiul vannak. De én, Lisztes, a hős most egy csokorba szedtem nektek azokat a szavakat, amikkel mostanában rengetegszer találkozhatsz, ha filmekről olvasol. Ha valamit kihagytam, ami szerinted fontos, kommentben nyugodtan lehet jelezni és máris kibővítem a listát.
Adaptáció: Egy másik médium termékét filmként megvalósítani. Lehet az könyv (A nagy Gatsby), újságcikk (Lopom a sztárom), pc játék (Perzsia hercege), színdarab (Oszkár), színpadi musical (A nyomorultak) képregény (A vasember), (nép)mese (Hófehér és a vadász) vagy akár youtube videó (Tökös csávó), esetleg játékfigurák (G.I. Joe) vagy "normál" játék (Csatahajó). Az adaptációnál szem előtt kell tartani, hogy az eredeti, vagy a karakterek köré épített új történetnek működnie kell filmként. Ez egyes esetekben azt jelenti, hogy szálakat, szereplőket ki kell hagyni, újakat bele kell szőni, meg kell változtatni a sorrendet, el kell tolni a hangsúlyokat, etc. Ez persze az eredeti médiumok rajongóinak nem szokott tetszeni...
A Die Hard filmeknél például az első kettő két teljesen különálló könyvből készült (az első ráadásul a Detektív című regény folytatásaként napvilágot látott Nothing lasts foreverből), a harmadik rész egy már meglévő spekulatív forgatókönyvből (az lett dájhárdosítva), a negyedik pedig egy újságcikkből. Ráadásul egyedül az ötödik rész készült a kezdetektől fogva egyáltalán Die Hard filmnek...
Remake: Konyhaangollal lefordítva: Újracsinálás. Ilyenkor az alapanyag egy már meglévő forgatókönyv, amiből egykor film készült, amit átírnak, aztán átírnak, meg még át is írnak, hogy végül új szereplőkkel meg stábbal egy új(nak látszó) filmet készítsenek. Sok esetben indokolt (az eredeti művek szerelmesei szerint nagyon ritkán..), hogy a modern mozinézők igényeit is kielégítsék, de gyakran siklanak félre az ilyen projektek és minőségben meg sem közelítik elődjüket (lásd az Emlékmás esetét Colin Farrellel).
Valahogy így néztem ki én is, amikor az új Emlékmás filmet néztem...
Itt egy nagyon kacifántos példa: Kurosawa Testőrjét Sergio Leone remakeelte Egy maroknyi dollárért címmel, áthelyezve a sztorit a vadnyugatra. Ezt aztán remakeelték Bruce Willis főszereplésével, ami Az utolsó emberig címet kapta. Sőt, remakeelték a Coen tesók is, ez lett a Halál keresztútján. És persze remakeelték a japánok (vissza a gyökerekhez), ez pedig a Shikuyaki Western Django címet viseli... Amúgy a Testőrnek készült folytatása is, Sanjuro címmel, szintén Kurosawa rendezésében.
Vannak nagyon durván hű újrázások az eredetihez: Gus Van Sant például jelenetről jelenetre újraforgatta Hitchcock Psychoját, vagy ugyanez a helyzet Haneke bácsinál a Funny Games esetén - itt még a rendező is a székében maradt... De újabban remakenek számít az is, ha egy másik filmes műfajt vesznek alapul: a Get Smart, a Mission: Impossible, a Szupercsapat, az Addams Family, vagy a Miami Vice mind-mind sorozatokként kezdték, amiket aztán filmre is adaptáltak. Valamiért mégis remakenek hívjuk őket...
"Lisztes, te mi a f*szról hadoválsz?"
Na, nézzünk, mi a különbség az adaptáció és a remake közt:
A Tetovált lány svéd verziója a könyv alapján készült, akár csak a Fincher-féle változat. Mindkettő adaptáció tehát, de egyik sem remake, tehát a hollywoodi verzió nem a svéd remakeje (szigorú értelemben véve). Ugyanez a helyzet a Félszemű sheriff és a Félszemű című filmek közt. Mindkettő a regényt veszi alapul és a Coen-tesók forgatókönyve nem a John Wayne-film forgatókönyve alapján készült, tehát nem remake. De a már említett új Emlékmás film a Schwarzi-félének a forgatókönyve alapján készült (ami pedig egy Philip K. Dick novellából), szóval az egy klasszikus értelemben vett remake.
De hogy ne legyen ilyen egyszerű az élet: az 1983-ban készült Sebhelyesarcú eredetileg az 1932-es azonos című film remakejének készült, de közben Oliver Stone aktualizálta a dolgokat és egy teljesen új filmet hozott létre (aminek viszont a "csontváza" megegyezik az eredetijével). No, akkor Al Pacino klasszikusa most mégis micsoda? Remake, de a legtágabb értelemben véve... Ennél tágabban értelmezni már csak a The Fast and the Furious filmnél lehet ezt a dolgot, ott ugyanis csak a jól hangzó címet vették meg a producerek egy korábbi alkotástól. Na, szóval akkor be lehet határolni pontosan a remake fogalmát?
"Fogalmam sincs Lisztes... De honnan is tudhatnám? Én csak egy politikai menekült vagyok!"
Franchise: Tulajdonképpen ezzel a jelzővel a mozifilmes sorozatokat szokták illetni, amik a néven túl egyfajta minőséget is jelölnek. Így például pontosan tudja az ember (oké, ez egy optimista túlzás), hogy mire számíthat, ha beül a Halálos iramban sorozat 6. részére. Míg a 90-es, 2000-es években a színészek sztárpowerje volt a számottevő (azaz, ha Tom Cruise játszik benne, akkor megnézem, mert tutitra jó), most már minden a franchiseokról szól (azaz, ha ez egy Vasember film, akkor megnézem, mert tutira jó).
Reboot: A franchiseokat (vagy az azoknak szánt filmeket) szokták rebootolni, azaz újraindítani: Műanyag gagyiba fulladt a Batman sorozat? Nosza, rebootoljuk! Ez lett a Batman: Begins. Befulladt a Superman visszatér, hiába próbál hű maradni a Reeve-féle filmekhez? Nosza, rebootoljuk! Ez lett a Man of Steel... Szóval az új, a más ígérete ugyanattól a karaktertől, vagy történetfolyamtól.
Recap: Újrarögzítés. Ez itten egy ritka jelenség kérem. Hirtelen egy példát tudok hozni: A Gonosz halott 2 kezdő közel 10 percében az első film eseményeit játszották újra, kicsit zanzásítva, leegyszerűsítve, mivel annak tulajdonjogai nem a rendező kezében voltak. Egyébként a recap inkább a TVsorozatoknál használatos, ott az "ez történt korábban" kezdetű fontos jelenetekből álló montázsokat hívják így.
"Hát ez k*rva érdekes Lisztes, kérlek folytasd!"
Prequel: Előzményfilm. Ha sikeres egy történet, akkor nem csak folytatni szokták, hanem megismertetik a nézőket a kedvenc karaktereik korábbi sorsával. Legutoljára a Szörny Rt. kapott egy előzményfilmet, Szörny Egyetem címmel. Mostanában gyakori, de már korábban is jelen volt a filmiparban, igaz nem nyomták a nézők arcába. Sergio Leone Dollár-trilógiájának utolsó darabja, tulajdonképpen az első, hiszen Clint Eastwood itt szerzi meg a híres ponchoját (persze azon lehet vitatkozni, hogy ez mennyire összefüggő történetsor). Szebb példa az Indiana Jones és a végzet temploma, aminek történései az Elveszett Frigyláda fosztogatói előtt játszódnak.
Sequel: Folytatás. Ha egy film jó fogadtatásban részesül (ideális esetben kritikai és pénzügyi fronton egyaránt, rosszabb esetben csak pénzügyin) és van rá bármi mód, hogy folytatni lehessen (A hivatalos Titanic 2 tehát kilőve), akkor bizony folytatni is fogják. Ilyennel nagyon gyakran találkozni, a mozikban már szinte nem is látni mást, mint második, harmadik, negyedik, meg az istentudja hányadik részeket.
Hogy egy kicsit keverjem a dolgokat: Vegyük például a Hannibál-filmeket: Készült egy adaptáció a Vörös Sárkány regényből a 80-as években (Az embervadász), de nem sikerült úgy, ahogy kellett. Ezért rebootolták az egészet, ez lett a Bárányok hallgatnak. Ez kapott egy sequelt 2001-ben Hannibál címmel, majd kapott egy prequelt is 2002-ben Vörös Sárkány címmel. A franchise továbbvitele a Hannibálban történtek miatt problémás volt, ezért Lecter karaktere kapott még egy eredettörténetet is (ez már a prequel prequelje) 2007-ben Hannibal ébredése címmel (mostanában pedig a tvképernyőre költözött a Hannibal-sorozat jóvoltából).
Ha igazi mindfuckot akarsz, nézd meg a Keresztapa 2-őt, ami egyszerre prequel és sequel is, ha jobban belegondolunk... Vagy vegyük a 40 és annyi esetét, ami a Felkoppintva 'sort-of sequel'-je (folytatás félesége), ahogy azt a film plakátján is hangoztatják. Valójában azonban ez már kicsit más kategóriába esik, hiszen inkább spin-offnak tekinthető.
Spin-off: Sarjadzás. Ha egy mellékkarakter nagy népszerűségnek örvend, előfordulhat, hogy saját filmet kap. Ebben általában az eredeti film főbb szereplői nem, vagy maximum egy cameo (erről kicsit később) erejéig szerepelnek... Sasoljuk meg közelebbről az X-men univerzumot:
Az első 3 filmben igazság szerint több főszereplő van, ezek egyike Wolverine, aki később önálló filmet is kapott. Ezt spin-offnak tekintik, noha tulajdonképp a főszereplő kapott új filmet. Persze prequel is, hiszen ez még az eredeti trilógia előtt játszódik (akár csak az X-men: Elsők). De ennek a filmnek a sequelje már egy, a trilógia utáni történetet mesél el...
De klasszikus spin-offként működik az Evan, a minden6ó, a Skorpiókirály, az Elektra vagy a Macskanő is (bár utóbbi kettő tekinthető önálló képregény-adaptációnak, hiszen már abban a médiumban kisarjadzottak a Fenegyerek- illetve Batman-sztorikból). De mi a helyzet Supergirl-el? Nos, ő egyrészt szintén adaptáció egy képregényből, másrészt viszont egy univerzum része. Mivel semmilyen más filmben nem szerepelt még, spin-offnak nem tekinthető, még akkor sem, ha Jimmy Olsen nála is megjelenik (ráadásul ugyanannak a színésznek a tolmácsolásában, aki a Superman filmekben is életre keltette a figurát).
"Oh, ezaz! Kérlek folytasd tovább, Lisztes!"
Univerzum: Előfordul, hogy több különböző film azonos filmes univerziumban játszódik, azaz az egyik filmben megismert világ tulajdonképpen a másik filmben is ugyanaz. A legszebb példa erre természetesen az, amit napjainkban a Marvel művel (Bosszúállók), de ez már korábban is megjelent, csak épp nem ennyire nyíltan. A Superman-univerzumban élt például az előbb említett Supergirl is, sőt, már a 2006-os Superman visszatérben is megemlítik Gothamet, Batman szülővárosát.
Kevin Smith munkásságának korai filmjeit is összeköti Jay és néma Bob karaktere egymással, a Shop Stop (és sequelje), a Shop Show, a Képtelen képregény, illetve a Jay és néma Bob visszavág is ugyanannak az univerzumnak a részei. Utóbbi egyben egy spin-off is, csak hogy örüljetek. És ha már Kevin Smith, megragadom az alkalmat, hogy megemlítsem, hogy a szemünk láttára fog kiépülni a Star Wars univerzum is folytatásokkal és spin-offokkal a következő pár évben...
Egy igazi csemege a Die Hard és a Kommandó közti párhuzam: ugyanis ezek a filmek is ugyanabban az univerzumban játszódnak, ahol egy dél-amerikai állam, Valverde is a térképen van. Ennek pediglen az az oka, hogy eredetileg a Die Hardot és aztán később annak folytatását is a Kommandó folytatásának szánták. Kár, hogy Arnie ne nézett be valamelyik Die Hard filmre egy cameo erejéig...
"Szóval merre van ez a Nakatomi toronyház?"
Cameo: Egy híresség (legtöbbször színész, vagy énekes) feltűnése egy rövid szerep kedvéért egy filmben. Ezek általában csak amolyan kikacsintások a nézők felé, apró kis poénok... Mint például George Lucas esete a Beverly Hills-i zsaru harmadik részével. Vagy Stan Lee szereplései kb. az összes Marvel-moziban. De egyébként a rendezők is imádnak egy-két másodpercre megjelenni filmjeikben. Alfred Hitchcock tolta ezt a legdurvábban, de M. Night Shyamalan is szorgosan fel-fel tűnik. A Jurassic Parkban az egyik producer játszotta Dr. Hardingot, az Elveszett világban pedig maga a mester, Steven Spielberg is feltűnik. De a már említett X-men filmeket is felhozhatnám: az X-men: Az elsőkben például Hugh Jackman cameozott egy poén kedvéért Wolverineként.
Nagy ritkán még funkciója is van egy-egy rövidke szerepnek: Az Amazonas kincsében például Schwarzenegger szimbolikusan átadta a stafétát a Sziklának, amikor összefutottak a film elején egy szórakozóhelyen. Shwarzie egyébként úgy tűnik, hogy imád cameozni: feltűnt az Expendables-ben, aminek folytatásában már komolyabb szerep is jutott neki, de kölcsönözte az arcát a Terminátor: Megváltásban is, igaz az csak a számítógép segítségével került fel egy másik ember testére. Sőt, még a kevésbé ismert A gyerek meg én-ben is látható.
Crossover: Ha van két népszerű karakter két teljesen különböző filmből (franchiseból) és a jogok ugyanannál a stúdiónál vannak, előfordul, hogy összeengedik őket. Persze lehet vitatkozni azon, hogy ezek szerint ezek a filmek tulajdonképpen ugyanannak az univerzumnak a részei-e, vagy sem... Szerintem nem feltétlenül, ha az eredeti filmekben erre semmi sem utal. Kiváló példa erre a Freddy vs Jason, ahol két híres horrorikont engedtek össze, vagy Alien vs Predator filmek, ahol pedig két sci-fi szörnnyel tették ugyanezt. A Prometheus megjelenésével most az Alien-filmek is megérdemelnének egy külön misét prequelestől, crossoverestől, mindenestől. Bár, ha a 40 és annyi egy 'sort-of sequel', akkor a Prometheus egy 'sort-of prequel'...
Rip-off: Más néven koppintás. Így már gondolom világos: olyan filmekre szokás mondani, amik meglepően sok hasonlóságot mutatnak egy másik, attól teljesen független produkciótól. Erre szakosodott az Asylum cég, akik az ún. mockbustereket gyártják.
Mockbuster: Egy nagy hírverés kapó filmmel egy időben a DVD-tékák polcain landoló, hasonló című és hasonló történetet ígérő olcsó, gagyi produkció, amiket aztán a figyelmetlenek és a filmeket nem túl jól ismerő emberek megvesznek...
Végszóként pedig kukkantsunk rá Djangora, mert őt nem sikerült besorolnom sehová. Django neve egyet jelent ma már a spagetti westernnel. Az eredeti Franco Nero film kapott egy hivatalos folytatást, született pár nem hivatalos is (Terence Hill is eljátszotta), sőt, Németországban egy csomó más westernt, amiben Nero játszott Django filmként adtak el. Ehhez aztán jött most Tarantino vérben áztatott southern-western hőse, akinek hála a figura teljesen új értelmet nyert. És a slusszpoén: a Django elszabadul ugyanabban az univerzumban játszódik, amiben a Shaft-filmek, hiszen Djangoék a jó öreg fekete nyomozó ősei...
Lisztes (aki közben ráeszmélt, hogy a Jack Ryan és az Alex Cross filmekről még nem is beszélt...)