Jack Nicholson pár nappal ezelőtti születésnapján elhatároztam, hogy végre bepótlom tőle ezt a klasszikust, mert már amúgy is régóta esedékes volt a dolog, főleg azután, hogy elolvastam Syd Field könyvét a forgatókönyvekről. Abban ugyanis szinte végig ennek a filmnek a szkriptjét hozza fel példaként, szerencsére kellőképpen megmagyarázva a dolgokat, így az is érteni fogja a példálózást, aki nem látta a megidézett mozikat. Ha egy kicsit mélyebben érdekel a filmkészítés ezen része, mindenképpen szerezd be ezt a könyvet (Syd Field: Forgatókönyv - A forgatókönyvírás alapjai), mert meglehetősen olvasó- és laikusbarát olvasmány.

Amerikában az európai foci nem örvend olyan túl nagy népszerűségnek, persze azért talán Beckhamről már hallott a többség ott is, főleg miután a megfelelő fizetség fejében odaigazolt. Így aztán nem kimondottan gyakori témája ez a filmeknek Hollywoodban (baseballról évente több is készül, fociról meg elszórtan), ez inkább az öreg kontinens, elsősorban Anglia reszortja. Igazából fogalmam sincs, hogy a Kispályás szerelem alkotói miért pont a focit választották háttérnek, mert a történet szempontjából teljesen lényegtelen a csapatsport, amit Gerard Butler okít a nebulóknak.

A Gonosz halott trilógia befejező darabja (bár már rebesgetik a folytatást), amiben ismét műfajváltás történt és úgy érzem, ez most nagyon is kellett ide, hiszen végre valahára sikerült lekötnie engem is. Az első rész színtiszta horrorja után a második rész horrorvígjáték-koncepciója a jó irányba terelte a dolgokat, ami a harmadik részben csúcsosodott ki, ahol már háttérbe is szorult maga a horror, helyet adva a vígjátéknak és az újonnan megjelenő kalandfilmes elemeknek.

Ismerkedésem a Gonosz halott trilógiával tovább folytatódik a remake amerikai megjelenése kapcsán. Sokan mondják, hogy a második részek nagy általánosságban rosszabbak az elsőknél és ez abszolút így is van. Az viszont dicséretes, hogy a Gonosz halott 2 a kivételek nem túl nagy táborát erősíti. A két film forgatása közt igaz jó néhány év elrepült, a műfaj is változott egy cseppet (horrorból horrorvígjátékba), ugyanakkor a történet ott folytatódik, ahol abbahagytuk. Illetve csak majdnem...

A remakelázban égő Hollywood egyik legújabb szülötte ennek az 1981-es horrornak a cgi mentes feldolgozása. A szídzsíájmentesség dicséretes dolog és hát még az újrázásra is azt mondom kivételesen, hogy talán nem fog ártani... Ugyanis nekem valahogyan most nem jött be ez a film. Pedig Ted Raimi első nagyjátékfilmje igazi mérföldköve a horror műfajának és az eredeti Pókember trilógia rendezőjének is beindította a karrierjét, sőt mi több: 2 folytatást is megélt, a harmadikat (Army of Darkness 2) pedig 2016-ra tervezik - most már biztosan, hiszen az USÁban a Gonosz halott remake jól teljesített.

Jodie Foster és 1976. - Kinek mi jut az eszébe? A "semmi"-n és a "Taxisofőr"-ön túl nem hinném, hogy volt más tipp. Kedvenc kétszeres Oscar-díjas leszbikus színésznőnk gyerekszínészként az előző mondatban említett Scorcese-filmmel szerzett igazi hírnevet magának, pedig ekkor már egy ideje a szakmában volt. Ám a mai téma mégsem a Taxisofőr, hanem a Bugsy Malone, ami egy kőkemény gengszterfilm a hetvenes évekből a 20-as és 30-as évek eseményeiről, csupa gyerekszínésszel...

Szerencsére a sci-fi a mai napig termékeny műfaj és a komoly, meghatározó alkotásokon túl rendre kapunk lightos, elsősorban a szórakoztatásra kihegyezett filmeket is. Az egyik meglátásom alapján 3 csoportba oszthatóak a tudományos-fantasztikus mozik: Azok, amik mély, belső üzenettel bírnak (mérföldkövek, filmművészeti értékük magas), azok, amik azért készültek, hogy szórakoztatóak legyenek, és azok, amik a kritikusok és a közönség nagy része előtt is megbuknak: az egyetlen ok, amiért létrejöhettek, az az, hogy pénzt vártak tőlük.

Mert félreértés ne essék és hát ne is legyünk naivak: az első kettő kategóriába tartozó filmek létrejövetelében is nagy szerepe van annak, hogy a producerek fialtatni akarják a pénzüket, de ott legalább van valami plusz, amiért érdemes elmenni és megnézni az alkotásaikat a moziban. Az első csoportba sorolható például a Nyolcadik utas a Halál, a District 9 vagy a Hold, a másodikba az alant található lista valamennyi képviselője, a harmadikba meg olyan felesleges alkotások, mint az új Emlékmás film (lényegtelen, hogy a mozikban megbukott-e, vagy sem), a Csatahajó, vagy a Transformers filmek folytatásai.

Szóval következzen 10 jó popcorn sci-fi* ABC sorrendben, ami hiába van tele logikai bukfencekkel, vagy eltúlzott jelenetekkel, mégis szerethető marad:

Kevés sport áll messzebb tőlem, mint a szörf, bár az interneten űzhető verziójának a rabja vagyok, elképzelhetetlennek tartom, hogy én valaha is egy deszkán állva egyensúlyozzak egy hullámon. Persze ennek is, mint minden más sportágnak van egy stabil rajongótábora, bár ezek többségét nem itthon, hanem tengerparttal rendelkező országok lakói közt kell keresni, olyanoké közt, mint Ámériká. És hát mivel Hollywood is az Amerikai Egyesült Államokban található, ráadásul közel a Csendes-óceán partjához, bizony készülnek is filmek ilyen témában is (vagy legalábbis fontos szerep jut a szörfnek bennük).

Az idei Oscar-díj nagy esélyese volt Spielberg Lincolnja, ami abba a korba kalauzolta el a nézőt, ahol a feketék még szinte mind rabszolgák voltak, nem tekintettek rájuk emberként. Az 1860-as évek környékén az amerikai polgárháború időszakában bizony nem lehetett könnyű, ha az ember nem a megfelelő bőrszínnel született. Az 54. hadtest története is ebben a korban játszódik és amíg Spielberg drámája egy száraz történelemkönyvből való felolvasásra emlékeztet, az 54. hadtest lényegesen szórakoztatóbbra sikeredett...

Valószínűleg a sci-fi berkein belül született a legjobb filmek legnagyobb hányada és szerintem bárki fel tudna sorolni 10 olyan művet ezen a műfajon belül, amit szinte mindenki ismer. Így aztán nehéz újat felmutatni, de köszönhetően az emberi fantázia határtalanságának: nem lehetetlen. A legutóbbi igazán nagy durranás Christopher Nolantől az Eredet volt és mivel ennek már 3 éve, a műfaj rajongói ki vannak éhezve az újabb falatokra. Idén a sci-fié lesz a főszerep, hiszen a Feledés csak nyitja a sort, jön itt még jó néhány érdemes darab (Star Trek folytatás, Acélember, After Earth, Gravity, Elysium).